<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>&#34;દાદીમા ની પોટલી&#34;....</title>
	<atom:link href="http://desais.net/das/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://desais.net/das</link>
	<description>&#34;દાસ&#34;</description>
	<lastBuildDate>Tue, 21 Feb 2012 22:54:48 +0000</lastBuildDate>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.1</generator>
		<item>
		<title>પ્રભુનું વિરુદ્ધધર્માશ્રયત્વ  &#8230;</title>
		<link>http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012022112456/%e0%aa%aa%e0%ab%8d%e0%aa%b0%e0%aa%ad%e0%ab%81%e0%aa%a8%e0%ab%81%e0%aa%82-%e0%aa%b5%e0%aa%bf%e0%aa%b0%e0%ab%81%e0%aa%a6%e0%ab%8d%e0%aa%a7%e0%aa%a7%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%ae%e0%aa%be%e0%aa%b6%e0%ab%8d/</link>
		<comments>http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012022112456/%e0%aa%aa%e0%ab%8d%e0%aa%b0%e0%aa%ad%e0%ab%81%e0%aa%a8%e0%ab%81%e0%aa%82-%e0%aa%b5%e0%aa%bf%e0%aa%b0%e0%ab%81%e0%aa%a6%e0%ab%8d%e0%aa%a7%e0%aa%a7%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%ae%e0%aa%be%e0%aa%b6%e0%ab%8d/#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 21 Feb 2012 21:29:15 +0000</pubDate>
		<dc:creator>અશોકકુમાર- 'દાસ'</dc:creator>
				<category><![CDATA[' દાદીમાનું ચિંતન જગત ']]></category>
		<category><![CDATA[આજ કાલ ...]]></category>
		<category><![CDATA[ટૂંકીવાર્તા-બોધકથાઓ અને પ્રેરકવાતો]]></category>
		<category><![CDATA[લેખ]]></category>
		<category><![CDATA[વિજય ધારીયા ની કલમે ...]]></category>
		<category><![CDATA[વીણેલા મોતી]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://desais.net/das/?p=12794</guid>
		<description><![CDATA[પ્રભુનું વિરુદ્ધધર્માશ્રયત્વ  &#8230; &#8216;ઈશ્વરની ભક્તિના વિષયમાં એક સુંદર લેખ ‘પ્રભુનું વિરૂદ્ધધર્માશ્રય’ આજે મોકલું છું&#8230;&#8217; પ્રભુનો આ ગુણ જેને બરાબર સમજાઈ જાય તેને ઈશ્વરના અસ્તિત્વ કે સામર્થ્યમાં કોઈ શંકા રહે જ...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<g:plusone size="tall" href="http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012022112456/%e0%aa%aa%e0%ab%8d%e0%aa%b0%e0%aa%ad%e0%ab%81%e0%aa%a8%e0%ab%81%e0%aa%82-%e0%aa%b5%e0%aa%bf%e0%aa%b0%e0%ab%81%e0%aa%a6%e0%ab%8d%e0%aa%a7%e0%aa%a7%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%ae%e0%aa%be%e0%aa%b6%e0%ab%8d/"></g:plusone><h5><span style="color: #ff6600;">પ્રભુનું વિરુદ્ધધર્માશ્રયત્વ  &#8230;</span></h5>
<p><span style="color: #ff6600;"><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/Bal-Krishna.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-12801" title="Bal Krishna" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/Bal-Krishna.jpg" alt="" width="250" height="320" /></a><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;"><span style="color: #ff0000;">&#8216;ઈશ્વરની ભક્તિના વિષયમાં એક સુંદર લેખ ‘પ્રભુનું વિરૂદ્ધધર્માશ્રય’ આજે મોકલું છું&#8230;&#8217; પ્રભુનો આ ગુણ જેને બરાબર સમજાઈ જાય તેને ઈશ્વરના અસ્તિત્વ કે સામર્થ્યમાં કોઈ શંકા રહે જ નહી. &#8216; &#8230;</span></span></h5>
<h6 style="text-align: justify;">આજ રોજ આપની સમક્ષ એક સુંદર લેખ &#8211; ચિંતનરૂપી વિચાર આપ સર્વેની સમક્ષ મૂકવાની નમ્ર  કોશિશ કરેલ છે, ઉપરોક્ત લેખ<span style="color: #ff0000;"> &#8216;દાદીમાનું ચિંતન જગત &#8216;</span> પર  <span style="color: #ff0000;">શ્રી વિજયભાઈ ધારિયા (યુએસએ)</span> દ્વારા મોકલવામાં આવેલ છે, જે માટે અમો તેમના અંતરપૂર્વક થી આભારી છીએ&#8230;</h6>
<h6 style="text-align: justify;"><span style="color: #339966;"><strong>મિત્રો જો આપને શ્રી વિજયભાઈ દ્વારા મોક્લાવ્માં આવેલ કૃતિ કે તેમાં દર્શાવેલ તથ્ય પસંદ આવ્યું હોય તો જરૂર બ્લોગપોસ્ટ પર આપે કરેલ ચિંતન, આપના પ્રતિભાવરૂપે કોમેન્ટ્સ બોક્ષમાં જણાવશો જે સદા અમોને આવકાર્ય રહશે., એટલું જ નહિ, પરંતુ   તમારા પ્રતિભાવથી વધુ ને વધુ સારી કૃતિઓ મોકલવાની પ્રેરણા શ્રી વિજયભાઈ ને તેમજ અમોને પણ મળશે તો જરૂર  પ્રતિભાવ મૂકવાનું ભૂલશો નહીં &#8230; ! આભાર !</strong></span></h6>
<h5 style="text-align: justify;"><strong><span style="color: #000000;">પ્રભુનું સ્વરૂપ વિરૂદ્ધધર્માશ્રયી છે એવો વિચાર ભક્તજનોએ પોતાના હ્રદયમાં અવશ્ય કરવો (એટલે કે ભાવથી કરવો; બુદ્ધિથી નહીં). પ્રભુના વિરુદ્ધધર્માશ્રયનું જો જ્ઞાન ન હોય તો પ્રભુની લીલામાં <span style="color: #ff6600;">અસંભાવના </span>અને <span style="color: #ff6600;">વિપરીત ભાવના </span>ઉત્પન્ન થાય છે, જેનાથી ભક્તિબીજનો નાશ થાય છે.</span></strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff6600;">અસંભાવના – </span>પ્રભુની લીલામાં અસંભવ, સંદેહ વગેરે જેવું જણાય તે અસંભાવના. દા. ત. : પ્રભુની દામોદરલીલાની વાત સમજો. પ્રભુની કમર નાની અને તે બાંધવાની દોરડી મોટી છે. છતાં તેનાથી કમર ન બંધાય. દોરડી બે આંગળ ટૂંકી પડે. યશોદાજી દોરડી જોડતાં જાય તો પણ બે આંગળ ટૂંકી પડે. એવું બને ખરું ?  આમ જે વસ્તુ આપણને અશક્ય લાગે અને પ્રભુની લીલામાં શંકા ઉપજે એનું નામ <span style="color: #ff6600;">અસંભાવના.</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff6600;">વિપરીત ભાવના –</span> પ્રભુ માટે કંઈક અયોગ્ય અને વિપરીત જેવું જણાય તેનું નામ વિપરીત ભાવના. દા.ત. : નંદગૃહે દૂધ–માખણની કોઈ ઉણપ નથી છતાં એક સામાન્ય બાળકની જેમ પ્રભુ વ્રજભક્તોના ઘરે ચોરી કરવા પધારે, રંચક માખણ માટે રૂદન <span style="color: #000000;">કરે, માનાદિ લીલામાં વ્રજભક્તો સમક્ષ દૈન્ય કરે વગેરે પ્રભુ માટે વિચારવું એનું નામ </span><span style="color: #ff6600;">વિપરીત ભાવના.</span></h5>
<h5><span style="color: #ff6600;">પ્રભુનું વિરૂદ્ધધર્માશ્રયત્વ :</span></h5>
<h5><span style="color: #008000;">·        બાળક છે છતાં રસિકશિરોમણી છે.</span></h5>
<h5><span style="color: #008000;">·        પોતાને વશ છે તો પણ સદા ભક્તોને વશ છે.</span></h5>
<h5><span style="color: #008000;">·        ભયરહિત છે અને સમગ્ર દેવ–દૈત્યોને ભય ઉત્પન્ન કરે છે છતાં યશોદાજી વગેરે વ્રજભક્તો પાસે ભયભીત છે.</span></h5>
<h5><span style="color: #008000;">·        નિરપેક્ષ છે છતાં ભક્તો સમક્ષ સાપેક્ષ છે.</span></h5>
<h5><span style="color: #008000;">·        ચતુરશિરોમણી છે છતાં ભક્તો સમક્ષ મહામુગ્ધબાળક સમાન લીલા કરે છે.</span></h5>
<h5><span style="color: #008000;">·        સર્વજ્ઞ છે છતાં ભક્તો પાસે અજ્ઞ છે.</span></h5>
<h5><span style="color: #008000;">·        સદા આત્મરામ છે છતાં ગોપીજનોની રતિવર્ધન કરે છે.</span></h5>
<h5><span style="color: #008000;">·        પૂર્ણકામ છે છતાં ભક્તો પાસે કામથી આર્ત બની યાચના કરે છે.</span></h5>
<h5><span style="color: #008000;">·        દીનતારહિત છે છતાં ભક્તોને અનેક પ્રકારના દૈન્ય વચનો કહે છે.</span></h5>
<h5><span style="color: #008000;">·        સ્વયં પ્રકાશિત છે છતાં ભક્તોની સમક્ષ અપ્રકાશિત છે.</span></h5>
<h5><span style="color: #008000;">·        બહાર બિરાજમાન હોવા છતાં ભક્તોના અંત:કરણમાં સદા બિરાજે છે.</span></h5>
<h5><span style="color: #008000;">·        સ્વતંત્ર છે છતાં ભક્તો સમક્ષ પરતંત્ર છે.</span></h5>
<h5><span style="color: #008000;">·        સર્વસામર્થ્યવાન છે છતાં ભક્તો પાસે સામર્થ્યરહિત છે.</span></h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">આવા વિરૂદ્ધધર્માશ્રયી પુષ્ટિપુરૂષોત્તમ શ્રીકૃષ્ણની શરણભાવના હ્રદયમાં નિરંતર કરવી.</span></h5>
<p>&nbsp;</p>
<p><span style="color: #800000;"><strong><span style="font-size: xx-small;">શ્રીહરિરાયજી કૃત ‘‘બડે શિક્ષાપત્ર’’ પર આધારિત શિક્ષાપત્ર ગ્રંથસાર(સરળ ગુજરાતી અનુવાદ)માંથી સાભાર</span></strong></span></p>
<p><strong><span style="font-size: xx-small;"><span style="color: #008000;">પ્રકાશક : શ્રીવલ્લભ સેવા–પ્રચાર કેન્દ્ર, પાટણ</span>.</span></strong></p>
<p><span style="color: #0000ff;"><strong><span style="font-size: xx-small;">સંકલન  - લેખ પ્રાપ્તિ : શ્રી વિજયભાઈ ધારિયા (યુ એસ એ )</span></strong></span></p>
<h6><span style="color: #800000;">Blog Link : <span style="color: #ff0000;">http://das.desais.net</span></span></h6>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012022112456/%e0%aa%aa%e0%ab%8d%e0%aa%b0%e0%aa%ad%e0%ab%81%e0%aa%a8%e0%ab%81%e0%aa%82-%e0%aa%b5%e0%aa%bf%e0%aa%b0%e0%ab%81%e0%aa%a6%e0%ab%8d%e0%aa%a7%e0%aa%a7%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%ae%e0%aa%be%e0%aa%b6%e0%ab%8d/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>5</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>બમ બમ લહેરી, શિવ શિવ લહેરી &#8230;(મહાશિવરાત્રી સ્પેશિયલ)</title>
		<link>http://desais.net/das/%e0%aa%ad%e0%aa%95%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%bf%e0%aa%b0%e0%aa%b8%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%b3-%e0%aa%b2%e0%ab%8b%e0%aa%95%e0%aa%97%e0%ab%80%e0%aa%a4-%e0%aa%97%e0%aa%b0%e0%aa%ac%e0%aa%be/2012022012456/%e0%aa%ac%e0%aa%ae-%e0%aa%ac%e0%aa%ae-%e0%aa%b2%e0%aa%b9%e0%ab%87%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%b6%e0%aa%bf%e0%aa%b5-%e0%aa%b2%e0%aa%b9%e0%ab%87%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%ae%e0%aa%b9%e0%aa%be%e0%aa%b6/</link>
		<comments>http://desais.net/das/%e0%aa%ad%e0%aa%95%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%bf%e0%aa%b0%e0%aa%b8%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%b3-%e0%aa%b2%e0%ab%8b%e0%aa%95%e0%aa%97%e0%ab%80%e0%aa%a4-%e0%aa%97%e0%aa%b0%e0%aa%ac%e0%aa%be/2012022012456/%e0%aa%ac%e0%aa%ae-%e0%aa%ac%e0%aa%ae-%e0%aa%b2%e0%aa%b9%e0%ab%87%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%b6%e0%aa%bf%e0%aa%b5-%e0%aa%b2%e0%aa%b9%e0%ab%87%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%ae%e0%aa%b9%e0%aa%be%e0%aa%b6/#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 20 Feb 2012 22:07:19 +0000</pubDate>
		<dc:creator>અશોકકુમાર- 'દાસ'</dc:creator>
				<category><![CDATA[અન્ય કલાકાર]]></category>
		<category><![CDATA[આજ કાલ ...]]></category>
		<category><![CDATA[ભક્તિરસથાળ - લોકગીત - ગરબા]]></category>
		<category><![CDATA[ભજન]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://desais.net/das/?p=12721</guid>
		<description><![CDATA[બમ બમ લહેરી, શિવ  શિવ લહેરી સબ ગાએ રે &#8230; અગડ બમ્ શિવ લહેરી &#8230; (મહાશિવરાત્રી સ્પેશિયલ ) &#8230; મહાશિવરાત્રિ હિન્દુઓનો એક પ્રમુખ તહેવાર છે. ફાગણ મહિનાના કૃષ્ણપક્ષની ચતુર્થદશીના રોજ...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<g:plusone size="tall" href="http://desais.net/das/%e0%aa%ad%e0%aa%95%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%bf%e0%aa%b0%e0%aa%b8%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%b3-%e0%aa%b2%e0%ab%8b%e0%aa%95%e0%aa%97%e0%ab%80%e0%aa%a4-%e0%aa%97%e0%aa%b0%e0%aa%ac%e0%aa%be/2012022012456/%e0%aa%ac%e0%aa%ae-%e0%aa%ac%e0%aa%ae-%e0%aa%b2%e0%aa%b9%e0%ab%87%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%b6%e0%aa%bf%e0%aa%b5-%e0%aa%b2%e0%aa%b9%e0%ab%87%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%ae%e0%aa%b9%e0%aa%be%e0%aa%b6/"></g:plusone><h5><span style="color: #800080;">બમ બમ લહેરી, શિવ  શિવ લહેરી સબ ગાએ રે &#8230; અગડ બમ્ શિવ લહેરી &#8230; <span style="color: #ff0000;">(મહાશિવરાત્રી સ્પેશિયલ ) &#8230;</span></span></h5>
<h6 style="text-align: justify;"><span style="color: #800080;"><span style="color: #ff0000;"><strong>મહાશિવરાત્રિ હિન્દુઓનો એક પ્રમુખ તહેવાર છે. ફાગણ મહિનાના કૃષ્ણપક્ષની ચતુર્થદશીના રોજ શિવરાત્રિનો તહેવાર ઉજવવામાં આવે છે. પરંતુ આ દિવસે જ શિવરાત્રી કેમ મનાવવામાં આવે છે એ ખૂબ જ ઓછા લોકો જાણે છે. </strong>&nbsp;</p>
<p><span style="color: #008000;">એવું માનવામાં આવે છે કે સૃષ્ટિની રચના આ દિવસે થઈ હતી. મધ્યરાત્રિમાં ભગવાન શિવનું બ્રહ્માના રુદ્ર રૂપમાં અવતરણ થયું હતું. પ્રલયનો સમય આ દિવસે પ્રદોષનો સમયે ભગવાન શિવ તાંડવ કરતાં-કરતાં બ્રહ્માંડને ત્રીજા નેત્રની જ્વાળાથી સમાપ્ત કરી દે છે. એટલે આ પર્વને મહાશિવરાત્રિ અથવા કાલરાત્રિ પણ કહેવામાં આવે છે.</span></p>
<p><span style="color: #008000;">ત્રણેય ભવની અપાર સુંદરી તથા શીલવતી ગૌરીને અર્ધાંગિની બનાવવાનાર શિવ પ્રેતો અને પિચાશોથી ઘેરાયેલા રહે છે. તેમનું રૂપ અજીબ પ્રકારનું છે.<a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/shiv.1.jpg"><img class="aligncenter size-medium wp-image-12784" title="shiv.1" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/shiv.1-300x194.jpg" alt="" width="300" height="194" /></a> શરીર ઉપર સ્મશાનની ભસ્મ, ગળામાં સાંપોનો હાર, કંઠમાં વિષ, જટાઓમાં ગંગા અને બળદ તેમનું વાહન છે.</span></p>
<p>&nbsp;</p>
<p></span></span></h6>
<h6><span style="color: #000000;"><span style="color: #008000;">સાભાર : દિવ્યભાસ્કર </span></span></h6>
<h5><span style="color: #ff0000;">આજે મહાશિવરાત્રી નિમિતે ફરી નવી એક  શિવ-ભોલેનાથ ની  રચના માણીશું &#8230;બ્લોગ પોસ્ટ પરના આપના પ્રતિભાવ સદા અમોને આવકાર્ય રહશે&#8230; </span></h5>
<p><span style="color: #800080;"><br />
</span></p>
<p><span style="color: #800080;"><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/shiv.jpg"><img class="aligncenter size-medium wp-image-12746" title="shiv" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/shiv-300x55.jpg" alt="" width="300" height="55" /></a><br />
</span></p>
<p>&nbsp;</p>
<p>.<br />
<embed width="300" height="25" src="http://www.4shared.com/embed/1102492560/ea87c930" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed><br />
.</p>
<h5><span style="color: #ff0000;">બમ બમ લહેરી ..</span>.<br />
<span style="color: #000080;">સ્વર: દશરથસિંહ દરબાર &#8230;</span></h5>
<h5>બમ બમ લહેરી<br />
શિવ શિવ લહેરી, સબ ગાએ ..<br />
અગડ બમ શિવ લહેરી &#8230; (૨)</h5>
<h5>બમ બમ લહેરી<br />
શિવ શિવ લહેરી, સબ ગાએ ..<br />
અગડ બમ શિવ લહેરી &#8230; (૨)</h5>
<h5>શિવ લહેરી રે ઓ હ ! ~ (૨)<br />
અગડ બમ શિવ લહેરી ..<br />
શિવ લહેરી સબ ગાએ<br />
અગડ બમ શિવ લહેરી &#8230; (૨)</h5>
<h5>એ &#8230; ગંગાજી ધારા બોલે<br />
ઘટો ઘટ માંહી બોલે</h5>
<h5>ગંગાજીની ધારા બોલે<br />
ઘટો ઘટ માંહી બોલે<br />
શિવ લહેરી હૈ વોહ<br />
શિવ લહેરી હૈ વોહ &#8230; (૨)</h5>
<h5>બમ બમ લહેરી<br />
શિવ શિવ લહેરી &#8230; સબ ગાએ ..<br />
અગડ બમ શિવ લહેરી &#8230; (૨)</h5>
<h5>અગડ બમ શિવ લહેરી &#8230; (૨)</h5>
<h5>યેહ નારદ ની વીણા બોલે<br />
શિવજી નું ડમરૂ બોલે</h5>
<h5>શિવ લહેરી હૈ વો હ<br />
શિવ લહેરી &#8230;</h5>
<h5>ઓ હ ! શિવ લહેરી<br />
શિવ લહેરી &#8230;</h5>
<h5>બમ બમ લહેરી<br />
શિવ શિવ લહેરી &#8230;<br />
શિવ શિવ સબ ગાએ ..</h5>
<h5>અગડ બમ શિવ લહેરી  હો ..<br />
અગડ બમ શિવ લહેરી &#8230; (૨)</h5>
<h5>યે હ .. કાના ની બંસી બોલે<br />
મીરાં નો એકતારો બોલે &#8230; (૨)</h5>
<h5>શિવ લહેરી રે વો હ !<br />
શિવ લહેરી &#8230; ઓ હ !<br />
શિવ લહેરી રે વો હ !<br />
શિવ લહેરી &#8230;</h5>
<h5>બમ બમ લહેરી<br />
શોવ શિવ લહેરી<br />
શિવ શિવ લહેરી સબ ગાએ &#8230;</h5>
<h5>અગડ બમ શિવ લહેરી &#8230; (૨)</h5>
<h5>અગડ બમ શિવ લહેરી &#8230; (૨)</h5>
<h5>યે હ .. બ્રહ્માજી ના વેદ બોલે<br />
અંતર ના ભેદ ખોલે &#8230; (૨)</h5>
<h5>શિવ લહેરી વો હ !<br />
શિવ લહેરી .. વો હ ! .. (૨)<br />
શિવ લહેરી &#8230;</h5>
<h5>બમ બમ શિવ લહેરી<br />
શિવ શિવ લહેરી<br />
શિવ શિવ લહેરી .. સબ ગાએ &#8230;</h5>
<h5>અગડ બમ શિવ લહેરી હો  &#8230; (૨)</h5>
<h5>અગડ બમ શિવ લહેરી હો  &#8230; (૨)</h5>
<h5>યે હ ! નરસિંહ નો કેદારો બોલો ..<br />
સંગે કીર તારો બોલે &#8230; (૨)</h5>
<h5>શિવ લહેરી હૈ વો હ ! &#8230; (૨)</h5>
<h5>બમ બમ શિવ લહેરી<br />
શિવ શિવ લહેરી સબ ગાએ ..<br />
અગડ બમ શિવ લહેરી &#8230; (૨)</h5>
<h5>બમ બમ શિવ લહેરી<br />
અગડ બમ શિવ લહેરી &#8230; (૨)</h5>
<h5>અગડ બમ શિવ લહેરી &#8230; (૨)</h5>
<h5>અગડ બમ શિવ લહેરી &#8230; (૨)</h5>
<h5>અગડ બમ શિવ લહેરી &#8230;</h5>
<h5><span style="color: #000080;">Blog Link : <span style="color: #ff0000;">http://das.desais.net</span></span></h5>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://desais.net/das/%e0%aa%ad%e0%aa%95%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%bf%e0%aa%b0%e0%aa%b8%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%b3-%e0%aa%b2%e0%ab%8b%e0%aa%95%e0%aa%97%e0%ab%80%e0%aa%a4-%e0%aa%97%e0%aa%b0%e0%aa%ac%e0%aa%be/2012022012456/%e0%aa%ac%e0%aa%ae-%e0%aa%ac%e0%aa%ae-%e0%aa%b2%e0%aa%b9%e0%ab%87%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%b6%e0%aa%bf%e0%aa%b5-%e0%aa%b2%e0%aa%b9%e0%ab%87%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%ae%e0%aa%b9%e0%aa%be%e0%aa%b6/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>7</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>એક બાર શ્રી ભોલે ભંડારી .. (મહાશિવરાત્રી) &#8230;</title>
		<link>http://desais.net/das/%e0%aa%ad%e0%aa%95%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%bf%e0%aa%b0%e0%aa%b8%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%b3-%e0%aa%b2%e0%ab%8b%e0%aa%95%e0%aa%97%e0%ab%80%e0%aa%a4-%e0%aa%97%e0%aa%b0%e0%aa%ac%e0%aa%be/2012021912456/%e0%aa%8f%e0%aa%95-%e0%aa%ac%e0%aa%be%e0%aa%b0-%e0%aa%b6%e0%ab%8d%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%ad%e0%ab%8b%e0%aa%b2%e0%ab%87-%e0%aa%ad%e0%aa%82%e0%aa%a1%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%b6%e0%aa%bf/</link>
		<comments>http://desais.net/das/%e0%aa%ad%e0%aa%95%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%bf%e0%aa%b0%e0%aa%b8%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%b3-%e0%aa%b2%e0%ab%8b%e0%aa%95%e0%aa%97%e0%ab%80%e0%aa%a4-%e0%aa%97%e0%aa%b0%e0%aa%ac%e0%aa%be/2012021912456/%e0%aa%8f%e0%aa%95-%e0%aa%ac%e0%aa%be%e0%aa%b0-%e0%aa%b6%e0%ab%8d%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%ad%e0%ab%8b%e0%aa%b2%e0%ab%87-%e0%aa%ad%e0%aa%82%e0%aa%a1%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%b6%e0%aa%bf/#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 19 Feb 2012 22:15:29 +0000</pubDate>
		<dc:creator>અશોકકુમાર- 'દાસ'</dc:creator>
				<category><![CDATA[અન્ય કલાકાર]]></category>
		<category><![CDATA[આજ કાલ ...]]></category>
		<category><![CDATA[ભક્તિરસથાળ - લોકગીત - ગરબા]]></category>
		<category><![CDATA[ભજન]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://desais.net/das/?p=12714</guid>
		<description><![CDATA[એક બાર શ્રી ભોલે ભંડારી &#8230; (મહાશિવરાત્રી) &#8230; સ્વર: દશરથસિંહ દરબાર &#8230; આપણા વેદો અને પુરાણોમાં ભગવાન શિવનો મહિમા અનેક રીતે વ્યક્ત થયો છે. ભગવાન શિવ માત્ર ધર્મ અને શ્રધ્ધાનું...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<g:plusone size="tall" href="http://desais.net/das/%e0%aa%ad%e0%aa%95%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%bf%e0%aa%b0%e0%aa%b8%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%b3-%e0%aa%b2%e0%ab%8b%e0%aa%95%e0%aa%97%e0%ab%80%e0%aa%a4-%e0%aa%97%e0%aa%b0%e0%aa%ac%e0%aa%be/2012021912456/%e0%aa%8f%e0%aa%95-%e0%aa%ac%e0%aa%be%e0%aa%b0-%e0%aa%b6%e0%ab%8d%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%ad%e0%ab%8b%e0%aa%b2%e0%ab%87-%e0%aa%ad%e0%aa%82%e0%aa%a1%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%b6%e0%aa%bf/"></g:plusone><h5><span style="color: #ff0000;">એક બાર શ્રી ભોલે ભંડારી &#8230; <span style="color: #800080;">(મહાશિવરાત્રી) </span>&#8230;</span><br />
<span style="color: #000080;"> સ્વર: દશરથસિંહ દરબાર &#8230;</span></h5>
<p><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/shiv-300x551.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-12770" title="shiv-300x55[1]" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/shiv-300x551.jpg" alt="" width="300" height="55" /></a></p>
<h5><span style="color: #800080;"><br />
</span></h5>
<p><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/EXPSHIVAGANESH2112111.gif"><img class="aligncenter size-full wp-image-12736" title="EXPSHIVAGANESH211211[1]" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/EXPSHIVAGANESH2112111.gif" alt="" width="450" height="337" /></a></p>
<h5 style="text-align: justify;">આપણા વેદો અને પુરાણોમાં ભગવાન શિવનો મહિમા અનેક રીતે વ્યક્ત થયો છે. ભગવાન શિવ માત્ર ધર્મ અને શ્રધ્ધાનું જ કેન્દ્ર નથી. ભારતીય શાસ્ત્રીય સંગીતનું ઉગમ સ્થાન પણ છે. તેમના ડમરુમાંથી જ નાદ અને સ્વરની ઉત્પતિ થઈ છે. એમ પણ કહેવાય છે કે ભગવાન શંકરે નારદજીને છ મુખ્ય રાગો સાથે મૃત્યુલોકમાં મોકલ્યા હતા. જેમાં ભૈરવી અને માલવ કૌંસ અગ્ર હતા. માલ અને કૌંસનો અર્થ થાય છે ગળામાં સર્પની માળા ધારણ કરનાર. સમય જતા તેનો ઉચ્ચાર “માલકોશ” થવા લાગ્યો. રાગ માલકોશ વિશે જાણીતા સંગીતકાર  નૌશાદ અલી(૧૯૧૯-૨૦૦૬) કહે છે, “માલકોશ ભગવાન શીવ કી કર્ણપ્રિય રચના હૈ”<br />
આ રાગે ભારતીય શાસ્ત્રીય સંગીતમાં તો અદભૂત પ્રદાન કર્યું જ છે. &#8230;</h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">આપ સર્વે પાઠક મિત્રો અને ભાવિકજનો તેમજ તેમના પરિવારને  મહાશિવરાત્રી ની શુભકામના સાથે શુભેચ્છાઓ પાઠવીએ છીએ .. પોસ્ટ પસંદ આવે તો જરૂર તમારા પ્રતિભાવ કોમેન્ટ્સ બોક્ષ દ્વારા મૂકશો જે સદા અમોને આવકાર્ય રહશે&#8230; !</span></h5>
<h5><span style="color: #800000;">એક બાર શ્રી ભોલે ભંડારી &#8230; <span style="color: #ff0000;">(શિવરાત્રી) &#8230;</span></span><br />
<span style="color: #008000;">સ્વર: દશરથસિંહ દરબાર &#8230;</span></h5>
<p>.</p>
<p><embed width="300" height="25" src="http://www.4shared.com/embed/1102481523/3837dbd0" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed><br />
.</p>
<h5>એક બાર શ્રી ભોલે ભંડારી &#8230;<br />
સ્વર: દશરથસિંહ દરબાર &#8230;.</h5>
<h5>એક બાર શ્રી ભોલે ભંડારી<br />
બનકર બ્રિજ કી નારી<br />
ગોકુલ મેં છા ગયે<br />
ઓ હ ! ગોકુલ મેં આ ગયે &#8230;</h5>
<h5>પાર્વતી ને મના કિયા<br />
પર ના માને ત્રિપુરારી<br />
ગોકુલ મેં ભા ગયે  .. (૨)<br />
ઓ હ ! ગોકુલ મેં આ ગયે &#8230;</h5>
<h5>રાસ રચેગા વૃજ મેં ભારી<br />
હમેં દિખાદે પ્યારી<br />
ગોકુલ મેં છા ગયે<br />
ઓ હ ! ગોકુલ મેં આ ગયે &#8230;</h5>
<h5>ઓ હ !  મો રે ભોલે સ્વામી  .. (૨)<br />
કૈસે લે જાઉં, તુમ્હેં રાસ મેં<br />
મોરી સિવા કોઈ<br />
કોઈ ના જાવે, ઇસ રાસ મેં ..</h5>
<h5>હાંસી કરેગી બ્રિજ કી નારી .. (૨)<br />
માનો બાત હમારી<br />
ગોકુલ મેં છા ગયે<br />
ઓ હ ! ગોકુલ મેં આ ગયે &#8230;</h5>
<h5>એક બાર શ્રી ભોલે ભંડારી<br />
બનકર બ્રિજ કી નારી<br />
ગોકુલ મેં છા ગયે<br />
ઓ હ ! ગોકુલ મેં આ ગયે &#8230;</h5>
<h5>એસા સજા દે મુજ કો  .. (૨)<br />
કોઈ ના જાને ઇસ રાજ કો</h5>
<h5>સહેલી  હૈ યે મેરી<br />
એસા બતાના બ્રિજ રાજ કો</h5>
<h5>લગા કે ગજરા, બાંધ કે સાડી  .. (૨)<br />
તાલ ચલે મતવાલી<br />
ગોકુલ મેં છા ગયે<br />
ઓ હ ! ગોકુલ મેં આ  ગયે &#8230;</h5>
<h5>એક બાર શ્રી ભોલે ભંડારી<br />
બનકર બ્રિજ કી નારી<br />
ગોકુલ મેં છા ગયે<br />
ઓ હ ! ગોકુલ મેં આ ગયે &#8230;</h5>
<h5>પાર્વતી ને મના કિયા<br />
પર ના માને ત્રિપુરારી<br />
ગોકુલ મેં ભા ગયે<br />
ઓ હ ! ગોકુલ મેં આ ગયે &#8230;</h5>
<h5>એસી બજાઈ બંસી .. (૨)<br />
શુદ્ધ-બુદ્ધ ભૂલે ભોલે નાથ રે<br />
આ હી ગયે શંભુ<br />
જાન ગયે સબ વૃજ નાર રે ..</h5>
<h5>બીચક ગઈ જબ સર સે સાડી .. (૨)<br />
મુશ્કુરાયે બનવારી<br />
ગોકુલ મેં છા ગયે<br />
ઓ હ ! ગોકુલ મેં આ ગયે &#8230;</h5>
<h5>પાર્વતી ને મના કિયા<br />
પર ના માને ત્રિપુરારી<br />
ગોકુલ મેં છા ગયે<br />
ઓ હ ! ગોકુલ મેં આ ગયે &#8230;</h5>
<h5>એક બાર શ્રી ભોલે ભંડારી<br />
બનકર બ્રિજ કી નારી<br />
ગોકુલ મેં ભા  ગયે<br />
ઓ હ ! ગોકુલ મેં આ ગયે &#8230;</h5>
<h5>પાર્વતી ને મના કિયા<br />
પર ના માને ત્રિપુરારી<br />
ગોકુલ મેં આ ગયે<br />
ઓ હ ! ગો કુલ મેં આ ગયે &#8230;</h5>
<h5>ઓ હ !  મો રે ભોલે સ્વામી  .. (૨)<br />
તબ સે ગોપિશ્વ્રર  હુઆ ધામ રે</h5>
<h5>ઓ હ !  મો રે ભોલે સ્વામી<br />
તબ સે ગોપિશ્વર પડા નામ રે ..</h5>
<h5>તારા ચંદ હું શરણ તુમ્હારી .. (૨)<br />
રાખો લાજ હમારી<br />
ગોકુલ મેં છા ગયે<br />
ઓ હ ! ગોકુલ મેં આ  ગયે &#8230;</h5>
<h5>એક બાર શ્રી ભોલે ભંડારી<br />
બનકર બ્રિજ કી નારી<br />
ગોકુલ મેં ભા ગયે<br />
ઓ હ ! ગોકુલ મેં આ ગયે &#8230;</h5>
<h5>પાર્વતી ને મના કિયા<br />
પર ના માને ત્રિપુરારી<br />
ગોકુલ મેં ભા ગયે<br />
ઓ હ ! ગોકુલ મેં આ ગયે &#8230;</h5>
<h5>એક બાર શ્રી ભોલે ભંડારી<br />
બનકર બ્રિજ કી નારી<br />
ગોકુલ મેં આ ગયે<br />
ઓ હ ! ગોકુલ મેં આ ગયે &#8230; (૨)</h5>
<h5>ઓ હ ! ગોકુલ મેં .. આ .. ગયે &#8230; (૨)</h5>
<h5><span style="color: #ff0000;"><span style="color: #000080;">Visit Our Blog  Link:</span> <span style="text-decoration: underline;">http://das.desais.net</span></span></h5>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://desais.net/das/%e0%aa%ad%e0%aa%95%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%bf%e0%aa%b0%e0%aa%b8%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%b3-%e0%aa%b2%e0%ab%8b%e0%aa%95%e0%aa%97%e0%ab%80%e0%aa%a4-%e0%aa%97%e0%aa%b0%e0%aa%ac%e0%aa%be/2012021912456/%e0%aa%8f%e0%aa%95-%e0%aa%ac%e0%aa%be%e0%aa%b0-%e0%aa%b6%e0%ab%8d%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%ad%e0%ab%8b%e0%aa%b2%e0%ab%87-%e0%aa%ad%e0%aa%82%e0%aa%a1%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%80-%e0%aa%b6%e0%aa%bf/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>7</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>ઉખાણા ભાગ બીજો  &#8230;</title>
		<link>http://desais.net/das/%e0%aa%b5%e0%ab%80%e0%aa%a3%e0%ab%87%e0%aa%b2%e0%aa%be-%e0%aa%ae%e0%ab%8b%e0%aa%a4%e0%ab%80/2012021812456/%e0%aa%89%e0%aa%96%e0%aa%be%e0%aa%a3%e0%aa%be-%e0%aa%ad%e0%aa%be%e0%aa%97-%e0%aa%ac%e0%ab%80%e0%aa%9c%e0%ab%8b/</link>
		<comments>http://desais.net/das/%e0%aa%b5%e0%ab%80%e0%aa%a3%e0%ab%87%e0%aa%b2%e0%aa%be-%e0%aa%ae%e0%ab%8b%e0%aa%a4%e0%ab%80/2012021812456/%e0%aa%89%e0%aa%96%e0%aa%be%e0%aa%a3%e0%aa%be-%e0%aa%ad%e0%aa%be%e0%aa%97-%e0%aa%ac%e0%ab%80%e0%aa%9c%e0%ab%8b/#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 18 Feb 2012 21:35:12 +0000</pubDate>
		<dc:creator>અશોકકુમાર- 'દાસ'</dc:creator>
				<category><![CDATA[આજ કાલ ...]]></category>
		<category><![CDATA[બાળ વિભાગ -કલરવ]]></category>
		<category><![CDATA[વીણેલા મોતી]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://desais.net/das/?p=12751</guid>
		<description><![CDATA[ઉખાણા ભાગ બીજો &#8230; આજે રજાનો દિવસ તો ચાલો દાદા-દાદી  ને બાળકો સાથે  ઘરના વડિલોને પણ પસંદ આવે સાથે સાથે  પોતાનું બચપણ ફરી યાદ કરીએ અને સાથે સાથે  બાળકોને આનંદ...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<g:plusone size="tall" href="http://desais.net/das/%e0%aa%b5%e0%ab%80%e0%aa%a3%e0%ab%87%e0%aa%b2%e0%aa%be-%e0%aa%ae%e0%ab%8b%e0%aa%a4%e0%ab%80/2012021812456/%e0%aa%89%e0%aa%96%e0%aa%be%e0%aa%a3%e0%aa%be-%e0%aa%ad%e0%aa%be%e0%aa%97-%e0%aa%ac%e0%ab%80%e0%aa%9c%e0%ab%8b/"></g:plusone><h5><span style="color: #ff0000;">ઉખાણા ભાગ બીજો  &#8230;</span></h5>
<p><span style="color: #ff0000;"><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/puzzel.1.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-12763" title="puzzel.1" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/puzzel.1.jpg" alt="" width="200" height="189" /></a><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;">આજે રજાનો દિવસ તો ચાલો દાદા-દાદી  ને બાળકો સાથે  ઘરના વડિલોને પણ પસંદ આવે સાથે સાથે  પોતાનું બચપણ ફરી યાદ કરીએ અને સાથે સાથે  બાળકોને આનંદ સાથે સંસ્કારનું સિંચન થાય તે ઉદેશથી આ સાથે થોડા ઉખાણા આજે <span style="color: #ff0000;">&#8216;દાદીમાની પોટલી&#8217;</span> પર <span style="color: #ff0000;">શ્રીમતિ પૂર્વિબેન મલકાણ મોદી  (યુ એસ એ ) </span> તેમજ તેમની સખી <span style="color: #0000ff;">કામિની રોહિત મહેતા</span> દ્વારા સંકલન કરી મોકલવામાં આવેલ છે, જે બદલ અમો તેમના અંતરપૂર્વકથી આભારી છીએ&#8230; તો ચાલો બાળકો ને બોલાવો  અને તેમની સાથે માણો અને તેમના અને તમારા જવાબ , ઉખાણા ના  બન્ને ભાગના અંતમાં આપેલ જ છે તે સાથે મેળવી લેશો&#8230; જો આ પોસ્ટનો પ્રયાસ તમને પસંદ આવ્યો  હોય તો જરૂર તમારા અભિપ્રાય -પ્રતિભાવ કોમેન્ટ્સબોક્ષ  દ્વારા મૂકશો જે સદા અમોને આવકાર્ય છે, સાથે સાથે લેખક ને પણ તેમના કાર્યમાં બળ પૂરશે તેમજ પ્રેરકરૂપ બની રહશે&#8230; તો પ્રતિભાવ આપવાનું ભલાઈ ના જાઈ હો &#8230;. ! <span style="color: #ff0000;">મિત્રો કદાચ તમને સવાલ થશે  કે પેહલો ભાગ નું શું ? હા, અમોને પણ ખ્યાલ છે.. પરંતુ લેખકની મર્યાદા હોય તેમણે પહેલો ભાગ અન્ય સાથે કમિટમેન્ટ કરેલ હોય &#8230; આપણે બીજો ભાગ થી શરૂઆત કરીશું&#8230;.</span></span></h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5><span style="color: #0000ff;">૧) ધેનુ ચરૈયા, બંસી બજૈયા</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> રાસ રચૈયા, કાલી નથૈયા &#8230;.</span></h5>
<h5><span style="color: #800000;">૨) નારાયણ નારાયણ કરતાં જગ આખામાં ફરતા</span><br />
<span style="color: #800000;"> વાત કઢાવતા, દેવ દાનવોને લડાવતા &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #008000;">૩) મોટા થઈને ફરતા, રૂવાબ બતાવતા</span><br />
<span style="color: #008000;"> હળ ખભે રાખતા, સંકર્ષણ કહેવાતા &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #800080;">૪) માતા રોહિણી સંગે સહેલી બનતા</span><br />
<span style="color: #800080;"> મહીં મથવતા, ગોપીઓને ખીજાતા                                                 &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #ff6600;">૫) કાન્હના બાબા, ગૌધન સાચવતાને</span><br />
<span style="color: #ff6600;"> ગોકુળ ગામના મુખીયા કહેવાતા                                                       &#8230;</span></h5>
<p>&nbsp;</p>
<h6><strong><span style="color: #0000ff;">(</span><span style="color: #ff0000;">જવાબ :</span> <span style="color: #0000ff;">૧] ભગવાન શ્રીકૃષ્ણ</span> <span style="color: #800000;">૨] મહર્ષિ નારદજી </span> <span style="color: #008000;">૩] બલરામજી </span> <span style="color: #800080;">૪] માતા યશોદાજી</span> <span style="color: #ff6600;">૫]નંદબાબા</span> <span style="color: #0000ff;">)</span></strong></h6>
<h6><span style="color: #ff0000;">પૂર્વી મલકાણ મોદી <span style="color: #800000;">અને </span><span style="color: #0000ff;">કામિની રોહિત મહેતા</span></span></h6>
<p>&nbsp;</p>
<p><span style="color: #ff0000;"><span style="color: #0000ff;"><br />
</span></span></p>
<h6><span style="color: #ff0000;"><span style="color: #000080;">ભાગ બીજો &#8230; </span> ( દરેક ઉખાણા ના જવાબ સૌથી આખરમાં એક સાથે આપેલ હોય, ત્યાં તમારો જવાબ મેળવી લેશો &#8230;)</span></h6>
<p>&nbsp;</p>
<h5><span style="color: #008000;">૬) ખિલે એક ફૂલ</span><br />
<span style="color: #008000;"> થાય અંધારું ડૂલ                                                                           &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #0000ff;">૭) હાથી ઘોડા ફર્યા કરે પણ, પગ એમના ચાલે ના</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> સવાર પીઠે ઘૂમ્યા કરે, ને ફરવાની મજા લીધા કરે                     &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #ff0000;">૮) પીધા કરે પણ શરમ નથી</span><br />
<span style="color: #ff0000;"> ચિતર્યા કરે પણ કલમ નથી                                                                &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #800000;">૯) કાગળની છે કાયા, અક્ષરની છે આંખ</span><br />
<span style="color: #800000;"> અલકમલકની સહેલ કરાવે, ખૂલે છે જ્યારે પાંખ                                        &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #800080;">૧૦) પંદર દિવસ વધતો જાય, પંદર દિવસ ઘટતો જાય</span><br />
<span style="color: #800080;"> સૂરજની તો લઈને સહાય, રાત્રીભર પ્રકાશ પાથરતો જાય                                &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #000080;">૧૧) રંગે બહુ રૂપાળો છું</span><br />
<span style="color: #000080;"> થોડું ખાઉં તો ધરાઇ જાઉં</span><br />
<span style="color: #000080;"> વધુ ખાઉં તો ફાટી જાઉં                                                                  &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #ff0000;">૧૨) પાણીનું અબૂકલું ઢબૂકલું છું, પાણીમાં જ રહીને ફરું છું</span><br />
<span style="color: #ff0000;"> પાણીના તરંગોમાં નાચું છું, પાણીમાં જ તરવું મારૂ કામ છે                              &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #0000ff;">૧૩) અબૂકલું ઢબૂકલું, પવનથી હલકો થઈને આકાશમાં ઊંચે ચઢું છું</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> મારા અનેક રંગ છે, નાના મોટાઓનો આનંદ મારી સાથે છે                                &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #008000;">૧૪) અબૂકલું ઢબૂકલું, લીલું લીલું માટલું</span><br />
<span style="color: #008000;"> અંદર લાલમ લાલ, કાપીને બહેનીને આપ                                       &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #ff0000;">૧૫) લાલ કિલ્લામાં કાળા સિપાઈ</span><br />
<span style="color: #ff0000;"> લીલી દીવાલમાં ગયા સમાઈ                                                  &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #0000ff;">૧૬) આટલીક દડી ને હીરે તે જડી</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> દિવસે ખોવાણી તે રાત્રે જડી                                                              &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #ff6600;">૧૭) બહેનીના માથેથી મોતી ભર્યો થાળ વધાવ્યો રે</span><br />
<span style="color: #ff6600;"> ગોળ ગોળ થાળ ફરતો જાય, પણ મોતી તેમાંથી એકપણ ન પડે                           &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #0000ff;">૧૮) વડ જેવા પાન ને શેરડી જેવી પેરી</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> મોગરા જેવા ફૂલ ને આંબા જેવી કેરી                                                  &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #800000;">૧૯) ચાલે છે પણ જીવ નથી, હલે છે પણ પગ નથી</span><br />
<span style="color: #800000;"> ખવાય છે પણ ખૂટતો નથી, બેઠક છે પણ બાજઠ નથી                                  &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #0000ff;">૨૦) ધોળું ખેતરને કાળા ચણા</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> હાથે વાવ્યાં ને મોં એ લણ્યા                                                            &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #ff6600;">૨૧) પઢતો પણ પંડિત નહિ, પાંજરે પૂર્યો પણ ચોર નહિ</span><br />
<span style="color: #ff6600;"> ચતુર હોય તેઓ ચેતજો, મધુરો પણ મોર નહિ                                          &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #ffcc00;">૨૨) સૂરજ સામે મન ભરીને જોયા કરે</span><br />
<span style="color: #ffcc00;"> સુવે ડાળીમાં સાંજ પડે થાકી જઈને                                                  &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #ff0000;">૨૩) ધોમધખતો તડકો તાતો,</span><br />
<span style="color: #ff0000;"> પાંદડીઑ પર ઝીલી</span><br />
<span style="color: #ff0000;"> ઘર પાસે કેવો રહેતો ખિલી                                                            &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #800000;">૨૪) તડકો તાતો ચોમેર તપતો રહેતો</span><br />
<span style="color: #800000;"> જામે ખરો ઉનાળો ત્યારે</span><br />
<span style="color: #800000;"> પીળો પચરક વનવગડે ખિલતો રહેતો                                                   &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #800080;">૨૫) વનવગડે વસ્તી વગર ઊગી નીકળે,</span><br />
<span style="color: #800080;"> સફેદ ને જાંબલી રંગે સોહાતો રહેતો</span><br />
<span style="color: #800080;"> એના ફૂલની માળા પહેરી હનુમાનજી મલકાતા રહેતા                                       &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #0000ff;">૨૬) સફેદ ફૂલ ને કેસરી દાંડી વાતાવરણને મહેકાવતા જાય</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> રાત જતી ને સુવાસ લઈને નવી સવાર આવતી જાય                                 &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #ff6600;">૨૭) ધોમધકતા ઉનાળામાં લાલ ચટ્ટાક ખિલતો જાય</span><br />
<span style="color: #ff6600;"> જાણે લાલ રંગી ફૂવારો ઉડતો જાય                                                        &#8230;</span></h5>
<h5><span style="color: #800000;">૨૮) ઘરના ખૂણે એકલું બેસીને બોલતું જાય</span><br />
<span style="color: #800000;"> દુનિયાભરની અવનવી વાતોનો ખજાનો</span><br />
<span style="color: #800000;"> આપણી પાસે ખોલતું જાય.                                                    &#8230;</span></h5>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong><span style="color: #ff0000;">જવાબ: </span></strong></p>
<p><strong> </strong></p>
<p><strong><span style="color: #008000;">૬] દીવો </span> <span style="color: #0000ff;">૭] ચકડોળ (મેરી ગો રાઉન્ડ) </span> <span style="color: #ff0000;">૮] પીંછી </span> <span style="color: #800000;">૯] પુસ્તક </span> <span style="color: #800080;"> ૧૦] ચંદ્ર </span> <span style="color: #000080;"> ૧૧] ફૂગ્ગો </span> <span style="color: #ff0000;">૧૨] માછલી</span> </strong></p>
<p><strong> <span style="color: #0000ff;">૧૩]પતંગ </span> <span style="color: #008000;">૧૪] કલિંગર – (તડબુચ)</span> <span style="color: #ff0000;">૧૫] કલિંગર – (તડબુચ)</span> <span style="color: #0000ff;">૧૬] તારા</span> <span style="color: #ff6600;">૧૭] તારા</span> <span style="color: #0000ff;">૧૮]આંકડો</span> </strong></p>
<p><strong> <span style="color: #800000;">૧૯]હિંચકો </span> <span style="color: #0000ff;">૨૦] અક્ષર</span> <span style="color: #ff6600;">૨૧] પોપટ </span><span style="color: #ffcc00;">૨૨] સુરજમુખી</span> <span style="color: #ff0000;">૨૩] ગુલમહોર</span> <span style="color: #800000;">૨૪] ગરમાળો</span> <span style="color: #800080;">૨૫]આંકડો </span> </strong></p>
<p><strong><span style="color: #0000ff;">૨૬] પારીજાત </span> <span style="color: #ff6600;">૨૭] કેસૂડો </span> <span style="color: #800000;">૨૮] ટેલિવિઝન – (ટીવી) &#8230;</span></strong></p>
<h5><span style="color: #ff0000;">પૂર્વી મલકાણ મોદી  <span style="color: #800080;">(યુ એસ એ)</span></span></h5>
<h5><span style="color: #ff0000;">&#8216;દાદીમા ની પોટલી&#8217;</span> <span style="color: #0000ff;">બ્લોગ ની મૂલાકાત લેવા અહીં આપેલ બ્લોગ લીંક ની જરૂર મુલકાત લેશો&#8230;. <span style="text-decoration: underline;"><a href="http://das.desais.net">http://das.desais.net</a></span></span><span style="color: #ff0000;"> </span></h5>
<h6><span style="color: #800080;">આભાર ! </span></h6>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://desais.net/das/%e0%aa%b5%e0%ab%80%e0%aa%a3%e0%ab%87%e0%aa%b2%e0%aa%be-%e0%aa%ae%e0%ab%8b%e0%aa%a4%e0%ab%80/2012021812456/%e0%aa%89%e0%aa%96%e0%aa%be%e0%aa%a3%e0%aa%be-%e0%aa%ad%e0%aa%be%e0%aa%97-%e0%aa%ac%e0%ab%80%e0%aa%9c%e0%ab%8b/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>23</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>પીઝા &#8230;  (રેસિપી) &#8230; (હોમ મેડ પીઝા) &#8230;</title>
		<link>http://desais.net/das/%e0%aa%a6%e0%aa%be%e0%aa%a6%e0%ab%80%e0%aa%ae%e0%aa%be%e0%aa%a8%e0%ab%80-%e0%aa%b0%e0%aa%b8%e0%ab%8b%e0%aa%87/2012021712456/%e0%aa%aa%e0%ab%80%e0%aa%9d%e0%aa%be-%e0%aa%b0%e0%ab%87%e0%aa%b8%e0%aa%bf%e0%aa%aa%e0%ab%80-%e0%aa%b9%e0%ab%8b%e0%aa%ae-%e0%aa%ae%e0%ab%87%e0%aa%a1-%e0%aa%aa%e0%ab%80%e0%aa%9d%e0%aa%be/</link>
		<comments>http://desais.net/das/%e0%aa%a6%e0%aa%be%e0%aa%a6%e0%ab%80%e0%aa%ae%e0%aa%be%e0%aa%a8%e0%ab%80-%e0%aa%b0%e0%aa%b8%e0%ab%8b%e0%aa%87/2012021712456/%e0%aa%aa%e0%ab%80%e0%aa%9d%e0%aa%be-%e0%aa%b0%e0%ab%87%e0%aa%b8%e0%aa%bf%e0%aa%aa%e0%ab%80-%e0%aa%b9%e0%ab%8b%e0%aa%ae-%e0%aa%ae%e0%ab%87%e0%aa%a1-%e0%aa%aa%e0%ab%80%e0%aa%9d%e0%aa%be/#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 17 Feb 2012 21:26:37 +0000</pubDate>
		<dc:creator>અશોકકુમાર- 'દાસ'</dc:creator>
				<category><![CDATA[આજ કાલ ...]]></category>
		<category><![CDATA[ઇટાલિયન]]></category>
		<category><![CDATA[દાદીમાની રસોઇ]]></category>
		<category><![CDATA[પ્રાદેશિક રેસીપી]]></category>
		<category><![CDATA[બેક્ડ રેસિપી]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://desais.net/das/?p=12705</guid>
		<description><![CDATA[પીઝા &#8230;  (રેસિપી) &#8230; (હોમ મેડ પીઝા) &#8230; પીઝા અનેક પ્રકારના બનાવવામાં આવતા હોય છે અને માર્કેટમાં પણ તૈયાર મળતા હોય છે.  બઝારમાં તૈયાર અડધા (હાફ બેક) તૈયાર (શેકેલા) પીઝા...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<g:plusone size="tall" href="http://desais.net/das/%e0%aa%a6%e0%aa%be%e0%aa%a6%e0%ab%80%e0%aa%ae%e0%aa%be%e0%aa%a8%e0%ab%80-%e0%aa%b0%e0%aa%b8%e0%ab%8b%e0%aa%87/2012021712456/%e0%aa%aa%e0%ab%80%e0%aa%9d%e0%aa%be-%e0%aa%b0%e0%ab%87%e0%aa%b8%e0%aa%bf%e0%aa%aa%e0%ab%80-%e0%aa%b9%e0%ab%8b%e0%aa%ae-%e0%aa%ae%e0%ab%87%e0%aa%a1-%e0%aa%aa%e0%ab%80%e0%aa%9d%e0%aa%be/"></g:plusone><h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">પીઝા &#8230;  (રેસિપી) &#8230; (હોમ મેડ પીઝા) &#8230;</span></h5>
<p><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/pizza.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-12706" title="pizza" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/pizza.jpg" alt="" width="292" height="181" /></a></p>
<h5 style="text-align: justify;">પીઝા અનેક પ્રકારના બનાવવામાં આવતા હોય છે અને માર્કેટમાં પણ તૈયાર મળતા હોય છે.  બઝારમાં તૈયાર અડધા (હાફ બેક) તૈયાર (શેકેલા) પીઝા બેઇઝ પર તમોને મન પસંદ ટોપિંગ (લેર) લગાવી અને ઘેર બેક કરી શકાય છે.  માર્કેટમાં પીઝા ના રોટલા પણ તૈયાર મળે છે તેનો ઉપયોગ કરીને પણ બનાવી શકાય છે.  પરંતુ જાતે ઘરે પીઝા નો લોટ તૈયાર કરી અને ખૂબજ સારા પ્રમાણમાં મોઝરિલા ચીઝ નો ઉપયોગ કરી ને બનાવેલ પીઝા નો સ્વાદ અલગ જ હોય છે.</h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">સામગ્રી :</span></h5>
<p><span style="color: #ff0000;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;">૨૦૦ ગ્રામ મેંદો (૨-કપ)</h5>
<h5 style="text-align: justify;">૨ ટેબલ સ્પૂન ઓલિવ ઓઈલ</h5>
<h5 style="text-align: justify;">૧ નાની ચમચી ડ્રાઈ એક્ટિવ ઈસ્ટ (પાઉડર)</h5>
<h5 style="text-align: justify;">૧ નાની ચમચી ખાંડ</h5>
<h5 style="text-align: justify;">૧/૨ નાની ચમચી મીઠું  (સ્વાદ અનુસાર)</h5>
<p style="text-align: center;">&nbsp;</p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800080;">પીઝા ટોપીંગ્સ  &#8230;</span></h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">સામગ્રી :</span></h5>
<p><span style="color: #ff0000;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;">૪ ટેબલ સ્પૂન પીઝા ટામેટા સોસ</h5>
<h5 style="text-align: justify;">૨ નંગ ટામેટા</h5>
<h5 style="text-align: justify;">૧ નંગ સિમલા મિર્ચ</h5>
<h5 style="text-align: justify;">૫૦ ગ્રામ મોઝારિલા ચીઝ</h5>
<h5 style="text-align: justify;">૧/૪ નાની ચમચી થી થોડું ઓછું કાળા મરી પાઉડર</h5>
<h5 style="text-align: justify;">૧/૨ નાની ચમચી આજિ નો મોટો પાઉડર</h5>
<h5 style="text-align: justify;">૧ ટેબલ સ્પૂન ઓલિવ ઓઈલ</h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">પીઝા લોટ (કણક &#8211; )તૈયાર કરવા &#8230;</span></h5>
<p><span style="color: #ff0000;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">રીત:</span></h5>
<p><span style="color: #ff0000;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;">પીઝા બનાવવા માટે એક્ટિવ ઈસ્ટ પાઉડર મેંદાના લોટમાં મિક્સ કરી તેની કણક – લોટ બાંધી. ગૂંથી અને ૨-૩ કલાક કે તેથી વધુ સમય માટે રાખી શકાય છે.  ફ્રીઝમાં રાખવાથી ૫-૬ દિવસ ઉપયોગમાં લઇ શકાય છે.  ફ્રીઝરમાં પણ રાખી શકાય છે અને જ્યારે ઉપયોગમાં લેવાનો હોય ત્યારે બહાર કાઢી ફ્રોસ્ટ કરી તૂરત ઉપયોગમાં લઇ શકાય છે.</h5>
<p>&nbsp;</p>
<p style="text-align: center;"><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/pizza.11.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-12708" title="pizza.1" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/pizza.11.jpg" alt="" width="495" height="135" /></a></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">પીઝા બનાવવા લોટ ત્યાર કરવો &#8230;</span></h5>
<p><span style="color: #ff0000;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;">પિઝાના નો લોટ તૈયાર કરવા માટે  તાજું કે ડ્રાઈ એક્ટિવ ઈસ્ટ જરૂરી છે.</h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5 style="text-align: justify;">નવ શેકા પાણી લઇ (પાણી વધુ ગરમ ન હોવું જોઈએ) પાણીમાં ૧ ચમચી (ઉપર સુધી ભરવી) ઈસ્ટ પાઉડર નાખવો, અને ખાદ પણ ઉમેરી મિક્સ કરવી અને તે વાસણ ને ઢાંકી ને ૨-૩ મિનિટ માટે રાખી દેવું.</h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5 style="text-align: justify;">મેંદા ને એક વાસણમાં ચારણીમાં ચાળી અને અલગ કરવો.  ત્યારબાદ, તેમાં ઓલિવ ઓઈલ તેમજ મીઠું નાંખીનાને એકદમ હાથેથી મિક્સ કરવું. મેંદાને ઇસ્ટના પાણી દ્વારા હાથથી સરખી રીતે મિક્સ કરી ને લોટ ગૂંથવો  (કણક બાંધવી) .  બાંધેલા લોટને ૫-૭ મિનિટ પલટાવતાં જવો અને મસળવો અને મુલાયમ ચીકનો બનાવવો. હાથમાં થોડું તેલ લગાવી અને આ નરમ –મુલાયમ લોટને લઇ તેની સપાટી તેલ વાળી કરી  અને એક ઊંડા વાસણમાં લોટ રાખી અને વાસણ  કિચન ટાવેલ/નેપકીન થી પૂરું ઢાંકી / વીટી  દેવું અને ગરમ જગ્યા પર ૨-૩ કલાક માટે વાસણ રાખી દેવું.   લોટ ફૂલીને ડબલ જેવો થઇ જશે. પીઝા બનાવવા માટે લોટ તૈયાર છે.</h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">પીઝા બનાવો ..</span></h5>
<p><span style="color: #ff0000;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;">પીઝા બનાવવા માટે તૈયાર કરેલ લોટ લેવો.  લોટનો એક ભાગ લઇ ગોળ લુઆ બનાવી અને તેને થોડા કોરા મેંદાના લોટમાં લપેટી અને પાટલી/ બોર્ડ કે ચકલા પર વેલણ ની મદદથી ૧/૨  સ.મી. જાડાઈ ની સપાટી રહેં તેમ ૧૦” ઈંચ વ્યાસ –ગોળાઈમાં વણવો.  પીઝા માટેનું મોટું બેઇઝ તૈયાર કરવું.</h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5 style="text-align: justify;">ટામેટા ને ધોઈ લેવા. અને તેને પતલી પતલી સ્લાઈઝ્માં સમારવા. સીમલા મિર્ચ ને ધોઈ, તેની ડાળખી તોડી અને તેમાંથી બી કાઢી લેવા અને તેને પણ પતલી પતલી સ્લાઈઝ્માં લંબાઈ માં સમારવા. (ટુકડા કરવા)</h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5 style="text-align: justify;">માઈક્રોવેવ ઓવેન હોય તો કન્ડેન્સ મા રાખવું  અને ઓવેન ને ૨૨૦’ સે.ગ્રે. પર પહેલીથી જ ગરમ કરવા રાખી દેવું.  (પ્રી.હીટેડ)</h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5 style="text-align: justify;">પીઝા બેકિંગ ટ્રે પર થોડો મેંદાનો કોર લોટ નો છંટકાવ કરવો.  ત્યારબાદ, પીઝા ના રોટલાની સપાટી પર પીઝા સોસ નાંખી અને કિનારીથી ૧ સ.મી. દૂર જગ્યા રહે તેમ એક સરખું સપાટી પર લગાવવો.  ટામેટા સોસ પર, ટામેટાની સ્લાઈઝ અને સીમલા મીર્ચ્ની સ્લાઈઝ થોડી જગ્યા રહેં તેમ પાથરવી. તેની ઉપર મોઝરિલા ચીઝના ટુકડા અથવા ખમણેલું / ગ્રેટેડ ચીઝ વચ્ચે વચ્ચે પાથરવું અને તેની ઉપર ફ્રેશ પીસેલા કાળા મરીનો પાઉડર છાંટવો. તેમજ આજી નો મોટો ( પાઉડર ) છાંટવો., અને ત્યારબાદ ઓલિવ ઓઈલ ચારે બાજુ ઉપર થોડું છાંટવું.</h5>
<p>&nbsp;</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/pizza.3.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-12710" title="pizza.3" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/pizza.3.jpg" alt="" width="261" height="209" /></a></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="text-align: justify;">પીઝા નું ટોપિંગ તમારી પસંદગી મુજબનું તમે કરી શકો છો. (જેમકે, સ્વીટ કોર્ન, સમારેલા કાંદા, સમારેલા, પાઈનેપલ ના</span><span style="text-align: justify;">પીસ, મશરૂમ જીણા સમારીને પણ મૂકી શકાય.  ચીઝ ની પણ બે  થી ત્રણ લેર કરી શકાય છે.  ખાસ ધ્યાન રહે કે કે નરમ ગ્રેવી યુક્ત  વસ્તુ ટોપિંગ મા ના મૂકવી, જેને કારણે પીઝા ક્રિસ્પી બેક નહિ થાય.</span></h5>
<p><span style="text-align: justify;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;">અગાઉથી ગરમ કરેલા ઓવનમાં પીઝા ટ્રે રાખવી.  ઓવન ૨૦૦’ સે.ગ્રે. પર ૨૦ મિનિટ માટે સેટ કરવું.  બસ ૨૦ મિનિટ બાદ ક્રિસ્પી અને સ્વાદિષ્ટ પીઝા તૈયાર છે.</h5>
<p>&nbsp;</p>
<p style="text-align: center;"><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/pizza.2.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-12709" title="pizza.2" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/pizza.2.jpg" alt="" width="446" height="171" /></a></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">ગરમા ગરમ પીઝા, પીઝા કટર દ્વારા કાપી અને પીરસવા. તેમજ ખાવાના ઉપયોગમાં લેવા.</span></h5>
<p><span style="color: #0000ff;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">(૨) પીઝા સોસ &#8230;</span></h5>
<p><span style="color: #ff0000;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;">પીઝા ટામેટા સોસ સામન્ય રીતે માર્કેટમાં તૈયાર મળે છે.  પરંતુ તેનો ઉપયોગ ન કરવો હોય ટો ઘરમાં બનાવી શકાય છે.</h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">પીઝા ટામેટા સોસ બનાવવા માટે ..</span></h5>
<p><span style="color: #0000ff;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">સામગ્રી :</span></h5>
<p><span style="color: #ff0000;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;">૪-૫ નંગ ટામેટા</h5>
<h5 style="text-align: justify;">૧/૪ &#8211; નાની ચમચી મીઠું. (સ્વાદ અનુસાર)</h5>
<h5 style="text-align: justify;">૨  -પીંચ (ચપટીક) કળા મરી નો પાઉડર</h5>
<h5 style="text-align: justify;">૬-૭ નંગ તુલસીના પાન</h5>
<h5 style="text-align: justify;">૨  - ટેબલ સ્પૂન ઓલિવ ઓઈલ અથવા માખણ</h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">રીત :</span></h5>
<p><span style="color: #ff0000;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;">ટામેટા ને પાણીથી ધોઈ લેવા, મોટા ટુકડામાં સમારવા અને પીસી લેવા.  નાની કડાઈમાં ઓલિવ ઓઈલ નાંખી ગરમ કરવું. પીસેલા ટામેટા, મીઠું, મરીનો પાઉડર, તુલસીના પાન (પાનને તોડી ને) નાંખવા અને ઘટ થાય ત્યાં સુધી તેને પાકવા દેવું.  પીઝા ટામેટા સોસ તૈયાર છે.</h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">સુઝાવ:</span> <span style="color: #0000ff;">માઈક્રોવેવ ઓવન હોય તો તેને કન્વેશન મોડમાં રાખવું. અને ઓવન ના હોય તે નોનો સ્ટિક તાવામાં ધીરા તાપે ગેસ પર ગરમ કરીને પણ પીઝા બનાવી શકે છે. ગેસ પર રાખ્યા બાદ વારંવાર ચેક કરતા રહેવું જરૂરી અને ચીઝ મેલ્ટ / પીગળી જાય એટલે ઉતારી લેવા.  સારા અને ક્રિસ્પી પીઝા સામાન્ય રીતે ઓવેનમાં જ થાય.</span></h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5><span style="color: #ff0000;"><span style="color: #800000;"> બ્લોગ ની મુલાકાત લેવા અહીં ક્લિક કરશો : </span><span style="text-decoration: underline;">http://das.desais.net</span></span></h5>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://desais.net/das/%e0%aa%a6%e0%aa%be%e0%aa%a6%e0%ab%80%e0%aa%ae%e0%aa%be%e0%aa%a8%e0%ab%80-%e0%aa%b0%e0%aa%b8%e0%ab%8b%e0%aa%87/2012021712456/%e0%aa%aa%e0%ab%80%e0%aa%9d%e0%aa%be-%e0%aa%b0%e0%ab%87%e0%aa%b8%e0%aa%bf%e0%aa%aa%e0%ab%80-%e0%aa%b9%e0%ab%8b%e0%aa%ae-%e0%aa%ae%e0%ab%87%e0%aa%a1-%e0%aa%aa%e0%ab%80%e0%aa%9d%e0%aa%be/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>6</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>પેરાલીસીસ &#8211; લકવા :અને હોમીઓપેથી &#8230;</title>
		<link>http://desais.net/das/%e0%aa%a6%e0%aa%be%e0%aa%a6%e0%ab%80%e0%aa%ae%e0%aa%be%e0%aa%a8%e0%ab%81-%e0%aa%b5%e0%ab%88%e0%aa%a6%e0%ab%81/2012021612456/%e0%aa%aa%e0%ab%87%e0%aa%b0%e0%aa%be%e0%aa%b2%e0%ab%80%e0%aa%b8%e0%ab%80%e0%aa%b8-%e0%aa%b2%e0%aa%95%e0%aa%b5%e0%aa%be-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87-%e0%aa%b9%e0%ab%8b%e0%aa%ae%e0%ab%80%e0%aa%93/</link>
		<comments>http://desais.net/das/%e0%aa%a6%e0%aa%be%e0%aa%a6%e0%ab%80%e0%aa%ae%e0%aa%be%e0%aa%a8%e0%ab%81-%e0%aa%b5%e0%ab%88%e0%aa%a6%e0%ab%81/2012021612456/%e0%aa%aa%e0%ab%87%e0%aa%b0%e0%aa%be%e0%aa%b2%e0%ab%80%e0%aa%b8%e0%ab%80%e0%aa%b8-%e0%aa%b2%e0%aa%95%e0%aa%b5%e0%aa%be-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87-%e0%aa%b9%e0%ab%8b%e0%aa%ae%e0%ab%80%e0%aa%93/#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 16 Feb 2012 21:44:11 +0000</pubDate>
		<dc:creator>અશોકકુમાર- 'દાસ'</dc:creator>
				<category><![CDATA[ડૉ.પાર્થ માંકડની કલમે ...]]></category>
		<category><![CDATA[દાદીમાનુ વૈદુ]]></category>
		<category><![CDATA[સ્વાસ્થ્ય નો મીઠો સ્વાદ ...]]></category>
		<category><![CDATA[હોમીઓપેથી]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://desais.net/das/?p=12631</guid>
		<description><![CDATA[પેરાલીસીસ &#8211; લકવા : છતે અંગો એ અપંગ બનાવતો રોગ અને હોમીઓપેથીક ટ્રીટમેન્ટ: ડો.પાર્થ માંકડ M.D.(HOM) (ડૉ.પાર્થ માંકડ.. દ્વારા ‘દાદીમા ની પોટલી’ - http://das.desais.net –બ્લોગપર નિયમિત રીતે  પાઠવવામાં આવતા સ્વાસ્થયના લેખ...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<g:plusone size="tall" href="http://desais.net/das/%e0%aa%a6%e0%aa%be%e0%aa%a6%e0%ab%80%e0%aa%ae%e0%aa%be%e0%aa%a8%e0%ab%81-%e0%aa%b5%e0%ab%88%e0%aa%a6%e0%ab%81/2012021612456/%e0%aa%aa%e0%ab%87%e0%aa%b0%e0%aa%be%e0%aa%b2%e0%ab%80%e0%aa%b8%e0%ab%80%e0%aa%b8-%e0%aa%b2%e0%aa%95%e0%aa%b5%e0%aa%be-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87-%e0%aa%b9%e0%ab%8b%e0%aa%ae%e0%ab%80%e0%aa%93/"></g:plusone><h6 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">પેરાલીસીસ &#8211; લકવા : છતે અંગો એ અપંગ બનાવતો રોગ અને હોમીઓપેથીક ટ્રીટમેન્ટ:</span><br />
<span style="color: #008000;">ડો.પાર્થ માંકડ</span><br />
<span style="color: #800000;">M.D.(HOM)</span></h6>
<h6 style="text-align: justify;"><strong style="color: #800000; text-align: justify;">(</strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">ડૉ.પાર્થ માંકડ.</span>.</strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;"> </strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;">દ્વારા</strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;"> </strong><span style="color: #ff0000;"><strong>‘</strong><strong>દાદીમા ની પોટલી</strong><strong>’ -</strong><strong> http://das.desais.net</strong><strong> –</strong></span><strong style="color: #800000; text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">બ્લોગપર</span> નિયમિત રીતે  પાઠવવામાં આવતા</strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;"> </strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;">સ્વાસ્થયના</strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;"> </strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;">લેખ બદલ અમો તેમના આભારી છીએ. આપ આપના મન પસંદ</strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;"> </strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;">લેખ  સાથે સાથે અન્ય  મન પસંદ સામગ્રીઓ બ્લોગ પર માણ્યા બાદ</strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;">, </strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;"> આપની પસંદ કે ના પસંદ</strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;">, </strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;">અથવા આ સિવાય કોઈપણ અમારી ક્ષતિ બ્લોગ પર જણાય તો આપના</strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;"> </strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;">મંતવ્યો</strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;"> – </strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;">પ્રતિભાવ / આપની</strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;"> </strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;">કોમેન્ટ્સ</strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;"> </strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;">દ્વારા</strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;"> </strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;">બ્લોગ પોસ્ટ ઉપર અથવા ફેશબુક ઉપર મૂકી</strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;"> </strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;">આભારી કરશો</strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;">, </strong><strong style="color: #800000; text-align: justify;">આપની કોમેન્ટ્સ  અમોને સદા માર્ગદર્શક અને પ્રેરક  બની રેહશે. એટલું જ નહી આપની સ્વાસ્થય અંગેની કોઈપણ સમસ્યા હોય તો જરૂર અમોને જાણ કરી તે અંગે યોગ્ય માર્ગદર્શન પણ મેળવી શકો છો.)</strong></h6>
<p><strong style="color: #800000; text-align: justify;"><br />
</strong></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #800000;"><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/peralatic3.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-12695" title="peralatic" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/peralatic3.jpg" alt="" width="261" height="643" /></a><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;">પેરાલિસિસ કે લક્વા આ રોગ નુ નામ જ મોટેભાગે આપણ ને ડરાવી દેવા માટે પુરતુ છે. મોટેભાગે જાણીએ છીએ કે એમાં જીવ નું જોખમ નથી પણ, હાલી ચાલી ઓછું શકાય કે બીજા પર આધારિત રહેવાનું આવે એ આપણા બધા માટે ખુબ તકલીફ દાયક વિચાર છે.</h5>
<h5 style="text-align: justify;">પેરાલીસીસ એટલે શરીર ના કોઈ પણ ભાગ ના સ્નાયુ ઓ નું કાર્ય કરવા નું સંપૂર્ણ બંધ થઇ જવું કે ઓછું થઇ જવું..</h5>
<h5 style="text-align: justify;">ઐચ્છિક સ્નાયુ ઓ નું પણ ઈચ્છા હોવા છતાં ના અનુસરવું એટલે જ પેરાલીસીસ.એટલે એમ કહી શકાય કે લકવામાંમગજ અને ઐચ્છિક સ્નાયુઓ ની વચ્ચે સંદેશ નું વહન થઇ શકતું નથી.</h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">પેરાલીસીસ થવા ના કારણો અને પ્રકારો :</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;">પેરાલીસીસ એ ઘણા અલગ અલગ કારણે ઉદ્દભવતી તકલીફ છે અને એના ઘણા પ્રકાર છે . પણઆપણે અહી થોડી સરળતા સાથે જોઈએ તો, કેટલા અને કયા કયા સ્નાયુ ઓ માં લકવા થયો છે એના પરથી <span style="color: #800000;">હેમીપ્લેજિયા,</span><span style="color: #008000;">પેરાપ્લેજિયા,</span> <span style="color: #000080;">ક્વોદ્રીપ્લેજિયા</span> જેવા નામો થી ઓળખાય છે.તેની <span style="color: #ff0000;">તીવ્રતા પ્રમાણે તેને પેરેસીસ અને પેરાલીસીસ</span> એમ બે ભાગ માં વહેચાય છે.</h5>
<p><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/peralatic2.jpg"><img class="aligncenter size-medium wp-image-12693" title="peralatic2" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/peralatic2-282x300.jpg" alt="" width="282" height="300" /></a></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;">કારણો:</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">૧. સ્ટ્રોક &#8211; મગજ ને લોહી પહોચાડવા માં આવતું વિઘ્ન</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;">૨. કરોડરજ્જુ ની ઈજા</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">૩. ચેતાતંત્ર ના રોગ</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #000080;">૪. મલ્ટીપલ સ્કલેરોસિસ</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800080;">૫. પોલીઓ વાયરસ</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #008000;">૬. ગુલિયન બર્રે સિન્ડ્રોમ</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;">૭. કેટલાક પ્રકાર ના પોઈઝન કે દવાઓ </span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">૮. કેટલાક પ્રકાર ની જીનેટિક બીમારીઓ વિ.</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">ચિન્હો:</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #008000;">કયા કારણે પેરાલીસીસ થયેલ છે એના પર મોટેભાગે ચિન્હો આધારિત છે પણ છતાં :</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">૧. ખુબ વધુ વિકનેસ.</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;">૨. કેટલાક પ્રકાર ના સંવેદના ના ફેરફારો</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #008000;">૩. માથા નો દુખાવો (કેટલાક કિસ્સા માં )</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">૪. ચક્કર આવવા</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #008000;">૫. કન્ફ્યુંસન વિ &#8230;</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;">હોમીઓપેથી અને પેરાલીસીસ :</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;">હોમીઓપેથી માં પેરાલીસીસ ની ખુબ અકસીર દવાઓ છે ,જે આ ચેતાઓ ના સંદેશાવહન ને ફરી સજીવન કરવા ની પ્રક્રિયાની ઝડપ વધારી ને વ્યક્તિ ને ફરી ચાલતો થવા માં મદદ કરે છે.</h5>
<p><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/peralatic11.jpg"><img class="aligncenter size-medium wp-image-12697" title="peralatic1" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/peralatic11-206x300.jpg" alt="" width="206" height="300" /></a></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">દવાઓ :</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;">Arg. Nitricum,</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #008000;">Cuprum Met.,</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">Plumbum Met,</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #008000;">Stannum Met,</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;">Gelsemium,</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #000080;">Causticum,</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">Alumina,</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #008000;">Rhus tox,</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;">Lachesis </span>વિગેરે.. &#8230; ખુબ ફાયદો કરે છે, એની સાથે સાથે <span style="color: #ff0000;">joke પેરાલીસીસ</span> માં <span style="color: #000080;">ફીઝીઓથેરાપી નો રોલ</span> પણ ખુબ મોટો છે એટલે, કસરત પણ સાથે સાથે ચાલુ જ રાખવી.</h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">પ્લેસીબો :</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #008000;">“યાદ રહે , લકવા એ શરીર ની બીમારી છે , મજબુત મન એમાંથી શક્ય એટલું વહેલું બહાર આવી શકે છે”</span></h5>
<h6><span style="color: #ff0000;">ડૉ.પાર્થ માંકડ …</span></h6>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800080;"><strong>“</strong> <strong>સર્વે પાઠક મિત્રો ને વિનતી કે  આપ આપના પ્રતિભાવો દ્વારા  આપને સતાવતા કે મનમાં ઉદભવતા પ્રશ્નો બ્લોગ પર જરૂર પૂછી શકો છો</strong><strong>.</strong> <span style="color: #ff0000;">ડૉ.<strong>પાર્થ માંકડ</strong><strong>…</strong></span> <strong>આપને શક્ય એટલો ઝડપી એનો જવાબ બ્લોગ પર જરૂર આપવા પ્રયત્ન કરશે.  જો કોઈને એમના ઉદભવતા કે તેમને મુંજવણ આપતા  પ્રશ્ન કે રોગ બાબતે</strong> <strong>secrecy /</strong> <strong>અંગતતા</strong> <strong>જાળવવી હો</strong><strong>ય તો તેઓ તેમની સમસ્યા ડાયરેક્ટ </strong><span style="color: #ff0000;"><strong>dadimanipotli@gmail.com</strong> </span><strong>ઉપર અથવા તો </strong><span style="color: #ff0000;"><strong>drparthhomoeopath@gmail.com</strong></span> ના ઈમેઈલ દ્વારા <strong>તેમની પૂરી વિગત સ્વાસ્થ્યની સમસ્યા &#8211; સમય, ઉંમર  સાથે જણાવવી.  તેમને  તેમના</strong> <span style="color: #ff0000;"><strong>email ID</strong> </span><strong>પર યોગ્ય માર્ગદર્શન મોકલી આપીશું.</strong> <strong>”</strong></span></h5>
<div style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;"><span style="font-size: xx-small;"><strong><span style="color: #800000;">બ્લોગ ની મુલાકાત લેવા અહીં ક્લિક કરશો :</span> <span style="color: #ff0000;"><span style="text-decoration: underline;">http://das.desais.net</span> &#8211; <span style="color: #0000ff;">&#8216;દાદીમા ની પોટલી&#8217;</span></span></strong></span></span></div>
<div style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;"><span style="font-size: xx-small;"><strong><span style="color: #ff0000;"><span style="color: #0000ff;"><br />
</span></span></strong></span></span></div>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><span style="color: #0000ff;"><strong>નોંધ</strong><strong> </strong><strong>: </strong></span><strong>આપ સર્વેને આ સાથે જણાવવાનું  જે કે  અમોએ </strong><strong>&#8216;</strong><strong>દાદીમાનું ચિંતન જગત</strong><strong>&#8216;  નામની </strong><strong>એક નવી કેટેગરી </strong></span><strong style="color: #ff0000;">બ્લોગ પર શરૂ કરેલ છે</strong><strong style="color: #ff0000;">, </strong><strong style="color: #ff0000;">ઉપરોક્ત કેટેગરીનો લાભ લેશો અને આપ સુજ્ઞ પાઠક વર્ગમાંથી કોઈપણ પોતાની કૃતિ મોકલવા ઈચ્છતા હોય તો તેઓ ને આ સાથે આમંત્રણ પાઠવીએ છીએ.  આપની કૃતિ સાથે લેખની પૂરી વિગત</strong><strong style="color: #ff0000;">, </strong><strong style="color: #ff0000;">લેખકની વિગત તેમજ આપનો પરિચય ટૂંકમાં મોકલવો જરૂરી</strong><strong style="color: #ff0000;"> છે. વિવાદાસ્પદ કૃતિ કે રાજકારણ ને સબંધિત કોઈપણ કૃતિને સ્થાન આપવામાં આવશે નહિ. કોઈપણ કૃતિ ફક્ત ગુજરાતીમાં જ મોકલવા વિનંતિ.</strong></h5>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://desais.net/das/%e0%aa%a6%e0%aa%be%e0%aa%a6%e0%ab%80%e0%aa%ae%e0%aa%be%e0%aa%a8%e0%ab%81-%e0%aa%b5%e0%ab%88%e0%aa%a6%e0%ab%81/2012021612456/%e0%aa%aa%e0%ab%87%e0%aa%b0%e0%aa%be%e0%aa%b2%e0%ab%80%e0%aa%b8%e0%ab%80%e0%aa%b8-%e0%aa%b2%e0%aa%95%e0%aa%b5%e0%aa%be-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87-%e0%aa%b9%e0%ab%8b%e0%aa%ae%e0%ab%80%e0%aa%93/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>“अतिथि देवो भव” &#8230;</title>
		<link>http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012021612456/%e2%80%9c%e0%a4%85%e0%a4%a4%e0%a4%bf%e0%a4%a5%e0%a4%bf-%e0%a4%a6%e0%a5%87%e0%a4%b5%e0%a5%8b-%e0%a4%ad%e0%a4%b5%e2%80%9d-2/</link>
		<comments>http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012021612456/%e2%80%9c%e0%a4%85%e0%a4%a4%e0%a4%bf%e0%a4%a5%e0%a4%bf-%e0%a4%a6%e0%a5%87%e0%a4%b5%e0%a5%8b-%e0%a4%ad%e0%a4%b5%e2%80%9d-2/#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 16 Feb 2012 00:07:56 +0000</pubDate>
		<dc:creator>અશોકકુમાર- 'દાસ'</dc:creator>
				<category><![CDATA[ટૂંકીવાર્તા-બોધકથાઓ અને પ્રેરકવાતો]]></category>
		<category><![CDATA[લેખ]]></category>
		<category><![CDATA[વીણેલા મોતી]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://desais.net/das/?p=12503</guid>
		<description><![CDATA[“अतिथि देवो भव” &#8230; મિત્રો આપણે અહીં બ્લોગ પર શ્રીમતિ પૂર્વિબેન મલકાણ મોદી (યુ એસ એ) ની અનેક કૃતિઓ માણતા આવ્યા છીએ અને આજે ફરી એક નવી કૃતિ &#8216;દાદીમા ની...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<g:plusone size="tall" href="http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012021612456/%e2%80%9c%e0%a4%85%e0%a4%a4%e0%a4%bf%e0%a4%a5%e0%a4%bf-%e0%a4%a6%e0%a5%87%e0%a4%b5%e0%a5%8b-%e0%a4%ad%e0%a4%b5%e2%80%9d-2/"></g:plusone><h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><strong>“</strong><strong>अतिथि देवो भव” &#8230;</strong></span></h5>
<h6 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;">મિત્રો આપણે અહીં બ્લોગ પર <span style="color: #ff0000;">શ્રીમતિ પૂર્વિબેન મલકાણ મોદી (યુ એસ એ) </span>ની અનેક કૃતિઓ માણતા આવ્યા છીએ અને આજે ફરી એક નવી કૃતિ <span style="color: #ff0000;">&#8216;દાદીમા ની પોટલી&#8217;</span> પર મોકલવા બદલ અમો તેમના અંતરપૂર્વકથી આભારી છીએ &#8230; આપના પ્રતિભાવ બ્લોગ પોસ્ટ પર મૂકી લેખક ને જરૂર પ્રોત્સાહિત કરશો.</span></h6>
<p><span style="color: #ff0000;"><strong><br />
</strong></span></p>
<p><span style="color: #ff0000;"><strong><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/guest.1.jpg"><img class="aligncenter size-medium wp-image-12674" title="guest.1" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/guest.1-300x226.jpg" alt="" width="300" height="226" /></a><br />
</strong></span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><strong>એક સમય હતો કે ઘર આંગણે અતિથિ આવે તો તેનો યથાશક્તિ આવકારો અપાતો તેથી આપણા સાહિત્યોમાં અતિથિને ભગવન કહીને સંબોધિત કરેલ છે પરંતુ અતિથિ કોને કહેવાય</strong><strong>?</strong><strong> ઉપનિષદમાં કહ્યું છે કે જે મનુષ્ય રાત્રી રોકાણ અર્થે બીજાના ઘરે નિવાસ કરે છે અથવા નિશ્ચિત દિવસ</strong><strong>,</strong><strong> તિથિ અને સમય આપ્યા વગર આંગણિયે આવીને ઊભો રહે તેને અતિથિ કહેવામાં આવે છે. આપણી સંસ્કૃતિમાં માતા-પિતા અને ગુરૂ પછી ચોથું સ્થાન અતિથિને આપવામાં આવ્યું છે તેથી આપણે માતપિતા અને ગુરુની જેમ <span style="color: #ff0000;">“</span></strong><span style="color: #ff0000;"><strong>अतिथि देवो भव” </strong></span><strong>કહીને અતિથિ રૂપી વૈષ્ણવોને આવકારીએ છીએ.</strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><strong> </strong><strong>આપણા </strong><strong>સાહિત્યોએ અતિથિના આદર-સત્કારની વાત કરતાં કહ્યું છે કે</strong><strong>, <span style="color: #ff0000;">“</span></strong><span style="color: #ff0000;"><strong>अतिथिम् अभ्यागतम् पूज्यते यथाविधिः&#8221; </strong></span><strong>અર્થાત્ શાસ્ત્રોક્ત વિધિ પ્રમાણે અતિથિ રૂપી વૈષ્ણવોની પૂજા કર</strong><strong>વી. અતિથિ વૈષ્ણવ ઘરે આવે </strong><strong>ત્યારે તેને</strong><strong> </strong><strong>પ્રિય </strong><strong>થાય તેવા વચનોથી સન્માનિત કરી મીઠો આવકાર આપવો જોઈએ.</strong><strong>,</strong><strong> તેમના પગ પાણી વડે ધોઈ કોમળ </strong><strong>વસ્ત્ર </strong><strong>વડે કોરા કરી</strong><strong> </strong><strong>તેમને બેસવા માટે આસન</strong><strong>,</strong><strong> પીવા માટે ઠંડુ જળ </strong><strong>અને ભોજન </strong><strong>માટે અન્ન પ્રસાદ </strong><strong>ગ્રહણ </strong><strong>કરાવી</strong><strong>,</strong><strong> તેમને </strong><strong>મનુહાર કરીને પ્રસન્ન કરવા જોઈએ. શાસ્ત્રોમાં જણાવેલ </strong><strong>છે કે</strong><strong> જે મનુષ્ય અતિથિનું પ્રસન્નતાપૂર્વક સ્વાગત કરે છે તેના ઘરે શ્રીમન નારાયણ લક્ષ્મીજી સહીત નિવાસ કરે છે. </strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><strong>અતિથિના આદર-સત્કારની વાત કરતાં મનુસ્મૃતિમાં કહેવામાં આવ્યું છે કે</strong><strong>, </strong><strong>અતિથિ અચાનક કોઈ એવા સમયે આવી જાય કે જ્યારે ઘરમાં કંઈ જ ન હોય ત્યારે પણ પ્રેમપૂર્વક બોલીને તેનું સ્વાગત કરવું જોઈએ. અતિથિ સત્કારના ઘણા ઉદાહરણો આપણા સાહિત્યોમાં જોવા મ</strong><strong>ળે</strong><strong> છે. ઓગણપચાસ દિવસના</strong><strong> </strong><strong>ઉપવાસ કરનાર રંતિદેવે પોતાના હાથમાં રહેલ ભોજનનો થાળ ભૂખ્યા અતિથિ</strong><strong>, </strong><strong>શુદ્ર તથા શ્વાનને સરખા ભાગે વહેંચીને આપી દીધો હતો અને પીવા માટેનું જે પાણી વધ્યું હતું તે પણ એક તરસથી પીડાતા ચાંડાલને આપી દીધું હતું. જૂનાગઢ પાસેના બિલખા ગામમાં રહેતા</strong><strong> </strong><strong>વૈષ્ણવ શેઠ સગાળશાનું એવું વ્રત હતું કે દરરોજ આંગણે આવેલા એક સંત-સાધુ અને વૈષ્ણવને ભોજન કરાવીને જ પોતે જમે અને જે દિવસે કોઈ વૈષ્ણવ સંત ન આવ્યા હોય તે દિવસે શેઠ અને શેઠાણી ભૂખ્યાં રહે. આપણા </strong><strong>પુષ્ટિ માર્ગમાં પણ ઉત્તમ </strong><strong>આતિથ્ય </strong><strong>સત્કારના અસંખ્ય ઉદાહરણ જોવા મળે છે. </strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><strong> </strong><span style="color: #ff0000;"><strong>પ.</strong><strong>પૂ</strong><strong>॰</strong><strong>૧૦૮ </strong><strong>ગો શ્રી </strong><strong>મથુરેશશ્વરલાલજી</strong></span><strong><span style="color: #ff0000;"> મહારાજ કહે છે</span> કે આ સંસારમાં જો કંઈ સારૂં કરવા જેવું હોય તો આ પાંચ વસ્તુ છે. (૧) સંતો</strong><strong>,</strong><strong> </strong><strong>ભગવદીય</strong><strong>,</strong><strong> અને</strong><strong> </strong><strong>વૈષ્ણવો</strong><strong>નો </strong><strong>સદા </strong><strong>સત્સંગ કરવો </strong><strong>,</strong><strong> (૨) હરિનું ભજન કરી </strong><strong>શ્રી </strong><strong>હરિ સાથે એકત્વ સાધિ લેવું </strong><strong>,</strong><strong> (૩) </strong><strong>જીવ માત્ર પર </strong><strong>દયા </strong><strong>અને કરૂણા</strong><strong> રાખવી</strong><strong>,</strong><strong> (૪) પ્રત્યેક વૈષ્ણવોમાં સદભાવના રાખવી અને</strong><strong>,</strong><strong> (૫) શ્રી વલ્લભ અને શ્રી વલ્લભ કુલ પર દ્રઢ વિશ્વાસ રાખવો.</strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><strong> મનુસ્મૃતિમાં કહેવામાં આવ્યું છે કે</strong><strong>, <span style="color: #ff0000;">“</span></strong><span style="color: #ff0000;"><strong>वैश्नव</strong><strong>अतिथि प्रियः सुगृ</strong><strong>हस्थों</strong><strong> विशिष्यते” </strong></span><strong>અર્થાત્  જેમને અતિથિરૂપી વૈષ્ણવો પ્રિય છે તેવા ગૃહસ્થોનો વિશેષ મહિમા હોય છે. પ્રિય સખી તેથી આપણાં સંતો કહે છે કે તમારે ભગવાન સાક્ષાત જોવા હોય તો અતિથિઓમાં જુઓ અને </strong><strong>ઘરે આવેલા કોઈપણ વૈષ્ણવમાં પ્રભુનું કયુ સ્વરૂપ પધારે છે તે કેમ કહી શકાય પરંતુ શ્રી વિઠ્ઠલનાથજી પ્રભુચરણ કહે છે કે </strong><strong>જે વૈષ્ણવોને પોતાના ઘરે પધારેલા વૈષ્ણવોમાં શ્રી ઠાકુરજી દેખાઈ જાય છે </strong><strong>ત્યારે</strong><strong> તેમને</strong><strong> </strong><strong>શ્રી હરિની પ્રાપ્તિ </strong><strong>પણ </strong><strong>થઈ જાય છે. </strong><strong> </strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;"><strong>પૂર્વી </strong><strong>મલકાણ</strong> મોદી <span style="color: #008000;">(<strong>યુ એસ એ)</strong></span></span></h5>
<h5><span style="color: #ff0000;">ઉપરોક્ત લેખ આ સાથે બતાવેલ સાઈટ  પર  પણ  માણી શકશો… … <span style="color: #008000;"><strong>pushti prasad. com</strong></span></span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;"><strong>(નોંધ:  ઉપરોક્ત લેખ શરતચૂક થી બ્લોગ પોસ્ટ પર ફરી વખત મૂકાઈ ગયેલ છે. જે બદલ <strong>આ  સાથે આપ સર્વેની માફી ચાહું છું.)</strong></strong></span></h5>
<h5><strong><span style="color: #0000ff;">બ્લોગ લીંક:</span><span style="color: #ff0000;"> </span><span style="text-decoration: underline; color: #ff0000;">http://das.desais.net</span></strong></h5>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012021612456/%e2%80%9c%e0%a4%85%e0%a4%a4%e0%a4%bf%e0%a4%a5%e0%a4%bf-%e0%a4%a6%e0%a5%87%e0%a4%b5%e0%a5%8b-%e0%a4%ad%e0%a4%b5%e2%80%9d-2/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>અપેક્ષા &#8230;</title>
		<link>http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012021512456/%e0%aa%85%e0%aa%aa%e0%ab%87%e0%aa%95%e0%ab%8d%e0%aa%b7%e0%aa%be-2/</link>
		<comments>http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012021512456/%e0%aa%85%e0%aa%aa%e0%ab%87%e0%aa%95%e0%ab%8d%e0%aa%b7%e0%aa%be-2/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 15 Feb 2012 01:10:18 +0000</pubDate>
		<dc:creator>અશોકકુમાર- 'દાસ'</dc:creator>
				<category><![CDATA[' દાદીમાનું ચિંતન જગત ']]></category>
		<category><![CDATA[ટૂંકીવાર્તા-બોધકથાઓ અને પ્રેરકવાતો]]></category>
		<category><![CDATA[લેખ]]></category>
		<category><![CDATA[વિજય ધારીયા ની કલમે ...]]></category>
		<category><![CDATA[વીણેલા મોતી]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://desais.net/das/?p=12649</guid>
		<description><![CDATA[અપેક્ષા &#8230; કેલિફોર્નિયામાં ડૉ.ગુણવંત શાહે એમના એક પ્રવચનમાં કહ્યું હતું કે ‘આપણે વાંચન કરવાનું અને વાંચન ઉપર વિચાર કરવાનું બંધ કરી દીધું છે તેથી જેમ ઠેરઠેર કૉ–ઓપરેટીવ હાઉસીંગ સોસાયટી હોય છે...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<g:plusone size="tall" href="http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012021512456/%e0%aa%85%e0%aa%aa%e0%ab%87%e0%aa%95%e0%ab%8d%e0%aa%b7%e0%aa%be-2/"></g:plusone><div>
<h5><span style="color: #ff0000;"><strong>અપેક્ષા &#8230;</strong></span></h5>
<p><span style="color: #ff0000;"><strong><br />
</strong></span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><strong><span style="color: #800000;">કેલિફોર્નિયામાં ડૉ.ગુણવંત શાહે એમના એક પ્રવચનમાં કહ્યું હતું કે ‘આપણે વાંચન કરવાનું અને વાંચન ઉપર વિચાર કરવાનું બંધ કરી દીધું છે તેથી જેમ ઠેરઠેર કૉ–ઓપરેટીવ હાઉસીંગ સોસાયટી હોય છે તેમ કૉ– પરેટીવ થીન્કીંગ સોસાયટી હોવી જોઈએ. <strong>શ્રી ગુણવંતજીની વાતને સામર્થ્ય આપતાં આ સોસાયટીની શરૂઆત “દાદીમાની કૉ–ઓપરેટીવ થીન્કીંગ સોસાયટી” કરી રહ્યું છે.</strong></span><br />
</strong></span></h5>
<h6 style="text-align: justify;"><span style="color: #009900;"><span style="color: #ff0000;">શ્રી ગુણવંતજીના </span>વિચાર વિષે <span style="color: #ff0000;">શ્રી વિજયભાઈએ</span> અમને જણાવ્યું તેથી આજે આપણે શ્રી વિજયભાઈનો પરિચય લઈ લઈશું વાંચક </span><span style="color: #009900;">મિત્રો?</span></h6>
<h6 style="text-align: justify;"><span style="color: #339966;">&nbsp;</p>
<div style="color: #339966;"><span style="color: #009900;"><span style="color: #ff0000;">શ્રી વિજયભાઇ</span> છેલ્લા ૨૪ વર્ષથી યુ એસ એ માં રહે છે. </span><span style="color: #009900;">તેઓ અગાઉ ન્યુજર્સી, પછી હ્યુસ્ટન અને હાલમાં શિકાગોમાં તેઓ રહેં છે. </span><span style="color: #009900;">તેઓ દરેક જાતની લલિતકલા એટ્લે કે  Fine Artsમાં અત્યંત રસ ધરાવે છે, પરંતુ તેથીયે વિશેષ વાંચન અને સંગીતમાં અધિક રૂચિ </span><span style="color: #009900;">ધરાવે છે. </span><span style="color: #009900;">તેઓની આજ રૂચિને કારણે આપણને તેમનો સાથ મળ્યો છે તેથી તેમના વિચારો સાથે <span style="color: #ff0000;">તેમણે સુચવેલ નામ &#8220;દાદીમાનું ચિંતન જગત&#8221; </span></span><span style="color: #009900;">જે આજે આપની સમક્ષ રજૂ કરું છું અને આશા છે કે આપ સર્વે આપના વિચારો અને પ્રતિભાવોને ચિંતન જગતમાં લાવી અમારા આ </span><span style="color: #009900;">કાર્યમાં આગળ વધવા માટે પ્રોત્સાહન સાથે અમને માર્ગદર્શન પણ આપશો, અને સાથે સાથે <span style="color: #ff0000;">દાદીમાની કૉ–ઓપરેટીવ થીન્કીંગ </span></span><span style="color: #009900;"><span style="color: #ff0000;">સોસાયટીને </span>આગળ વધારવા માટે પણ અમારો સાથ આપશો.</span></div>
<div style="color: #339966;"><span style="color: #009900;"><br />
</span></div>
<div>
<div style="color: #339966;"><span style="color: #009900;"><span style="color: #339966;"><span style="color: #ff0000;">દાદીમાની પોટલીના </span>આ વૃક્ષમાં આ નવા પાન અને નવી ડાળીઓ આવે તેવા વિચારનું બીજ આપણાં <span style="color: #ff0000;">સ્નેહ નેટ મિત્ર પૂર્વિ મલકાણ</span></span></span></div>
<div style="color: #339966;"><span style="color: #ff0000;"> </span></div>
</div>
<div style="color: #339966;"><span style="color: #009900;"><span style="color: #339966;"><span style="color: #ff0000;">મોદી </span>દ્વારા રોપવામાં આવેલ છે, અને શ્રી વિજયભાઈ </span></span><span style="color: #009900;">દ્વારા તેમને વધાવી લેવામાં આવ્યો અને તેમનાથી બનતી બધીજ મદદ કરવા </span><span style="color: #009900;">રાજી થયેલ છે. </span><span style="color: #009900;">જે બદલ અમો તેમના આભારી છીએ. &#8230;</span></div>
<p>&nbsp;</p>
<p></span></h6>
<p><strong><br />
</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/expectation.jpg"><img class="aligncenter" title="expectation" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/expectation.jpg" alt="" width="306" height="289" /></a><br />
</strong></p>
<h5 style="text-align: justify;">તમે પ્રામાણિકપણે વિચારશો તો જરૂર માલૂમ પડશે કે તમારા બધા જ પ્રયાસો અને બધી મહેનત કેવળ અપેક્ષાઓ અને તુષ્ટિના ખ્યાલથી જ થતા હોય છે. તમારી પત્ની અને બાળકો પાસેથી તમારી કેટલીક અપેક્ષાઓ હોય જ છે. તેઓ બધાં તમને તુષ્ટ કરે એવી તમારી ઈચ્છા હોય છે. તેઓ તમારી અપેક્ષાઓ કરતાં જરા ઊણાં ઊતરે તો તમે વ્યગ્ર, નિરાશ અને ક્રોધિત બની જાઓ છો, તેમણે તમને છેહ દીધો હોય એમ તમને લાગે છે. પ્રથમથી જ તમારા કુટુંબ માટે તમારા મનમાં અમુક યોજના કે એક ચિત્ર હોય છે. કુટુંબના બધા તે અનુસાર વર્તે એમ તમે ઈચ્છો છો, કારણ કે તમે જે નથી તે થવા માટેની, અથવા તમારી પાસે જે નથી તે પ્રાપ્ત કરવાની, તમારી મહત્વકાંક્ષા છે. તો શું તમે એમ કહી શકો કે કોઈ પણ અપેક્ષા સેવ્યા વગર જ તમે કુટુંબનું ભરણપોષણ કરો છો ? જ્યારે તમારે મહત્વકાંક્ષાઓ હોય ત્યારે તમે દેખીતી રીતે જ સ્વીકારો છો કે અપેક્ષાઓ અને તુષ્ટિની આશા બન્ને તમે સેવો છો. આ વસ્તુઓ જ તમને સાચા પ્રેમના આનંદથી વંચિત રાખે છે. પ્રેમ દિવ્ય, શુદ્ધ અને સરળ હોય છે. અપેક્ષાઓ અને તુષ્ટિ પર તેનો આધાર નથી હોતો. તમે જેને પ્રેમ કહો છો તે તો, મહત્વકાંક્ષા, અપેક્ષાઓ અને તુષ્ટિ એટલે કે તમારા પોતાના જ સંતોષ પર આધાર રાખતું સગવડીયું જોડાણ છે.</h5>
<h6><span style="color: #ff0000;">મૂળ લેખક: જી. કે. પ્રધાન</span><br />
<span style="color: #339966;">અનુવાદક: ગુલાબરાય મંકોડી</span></h6>
<h5><span style="color: #0000ff;">‘હિમગિરિ શિખરોનો આધ્યાત્મિક સાદ’માંથી સાભાર &#8230;</span></h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5><strong> </strong></h5>
<h5 style="text-align: center;"><span style="color: #ff0000;"><strong>કોઈનો સ્નેહ ક્યારેય ઓછો નથી હોતો</strong><strong>,</strong></span></h5>
<h5 style="text-align: center;"><span style="color: #ff0000;"><strong>આપણી અપેક્ષા વધુ પડતી હોય છે.</strong></span></h5>
<h5 style="text-align: center;"><span style="color: #800080;">– હરિન્દ્ર દવે</span></h5>
<p>&nbsp;</p>
<h5 style="text-align: center;"><span style="color: #ff0000;">અકબર બાદશાહ કરતાં પણ આપણે વધારે સગવડો ભોગવીએ છીએ.</span></h5>
<h5 style="text-align: center;"><span style="color: #ff0000;">સિનેમા, એરોપ્લેન, ટીવી, કમ્પ્યુટર, ઈન્ટરનેટ, સ્માર્ટ ફોન વિગેરે.</span></h5>
<h5 style="text-align: center;"><span style="color: #ff0000;">એણે બિચારાએ સ્વપ્નમાં પણ આ બધું જોયું નહીં હોય અને</span></h5>
<h5 style="text-align: center;"><span style="color: #ff0000;">છતાં આપણને સુખનો અનુભવ થતો નથી એ જ બતાવે છે કે</span></h5>
<h5 style="text-align: center;"><span style="color: #ff0000;">સગવડ એ સુખ નથી અને અગવડ એ દુ:ખ નથી.</span></h5>
<p>&nbsp;</p>
<h6><span style="color: #0000ff;">સંકલન : વિજયભાઈ ધારિયા (યુ એસ એ )</span></h6>
<h6><span style="color: #ff0000;"><span style="color: #800000;">બ્લોગ લીંક:</span> http://das.desais.net</span></h6>
</div>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012021512456/%e0%aa%85%e0%aa%aa%e0%ab%87%e0%aa%95%e0%ab%8d%e0%aa%b7%e0%aa%be-2/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>4</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>શું ઇન્દ્રિયો પર વિશ્વાસ આસાન છે ?&#8230;</title>
		<link>http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012021212456/%e0%aa%b6%e0%ab%81%e0%aa%82-%e0%aa%87%e0%aa%a8%e0%ab%8d%e0%aa%a6%e0%ab%8d%e0%aa%b0%e0%aa%bf%e0%aa%af%e0%ab%8b-%e0%aa%aa%e0%aa%b0-%e0%aa%b5%e0%aa%bf%e0%aa%b6%e0%ab%8d%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b8/</link>
		<comments>http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012021212456/%e0%aa%b6%e0%ab%81%e0%aa%82-%e0%aa%87%e0%aa%a8%e0%ab%8d%e0%aa%a6%e0%ab%8d%e0%aa%b0%e0%aa%bf%e0%aa%af%e0%ab%8b-%e0%aa%aa%e0%aa%b0-%e0%aa%b5%e0%aa%bf%e0%aa%b6%e0%ab%8d%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b8/#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 12 Feb 2012 23:00:28 +0000</pubDate>
		<dc:creator>અશોકકુમાર- 'દાસ'</dc:creator>
				<category><![CDATA[ટૂંકીવાર્તા-બોધકથાઓ અને પ્રેરકવાતો]]></category>
		<category><![CDATA[લેખ]]></category>
		<category><![CDATA[વીણેલા મોતી]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://desais.net/das/?p=12525</guid>
		<description><![CDATA[શું ઇન્દ્રિયો પર વિશ્વાસ આસાન છે ?&#8230; ઇન્દ્રિયો નો વિશ્વાસ ન થાય&#8230;. પ્રયત્નશીલ વિદ્વાન પુરુષના મનને બલવાન ઇન્દ્રિયો વિષયો તરફ ખેંચી જાય છે. પ્રમાથીનિ ઇન્દ્રિયાણી એટલે અતિશય પ્રબલ ઇન્દ્રિયો-પ્રબલ અને...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<g:plusone size="tall" href="http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012021212456/%e0%aa%b6%e0%ab%81%e0%aa%82-%e0%aa%87%e0%aa%a8%e0%ab%8d%e0%aa%a6%e0%ab%8d%e0%aa%b0%e0%aa%bf%e0%aa%af%e0%ab%8b-%e0%aa%aa%e0%aa%b0-%e0%aa%b5%e0%aa%bf%e0%aa%b6%e0%ab%8d%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b8/"></g:plusone><div>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">શું ઇન્દ્રિયો પર વિશ્વાસ આસાન છે ?&#8230;</span></h5>
<p><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/yoga.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-12527" title="yoga" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/yoga.jpg" alt="" width="361" height="278" /></a></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;">ઇન્દ્રિયો નો વિશ્વાસ ન થાય&#8230;.</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;">પ્રયત્નશીલ વિદ્વાન પુરુષના મનને બલવાન ઇન્દ્રિયો વિષયો તરફ ખેંચી જાય છે. પ્રમાથીનિ ઇન્દ્રિયાણી એટલે અતિશય પ્રબલ ઇન્દ્રિયો-પ્રબલ અને પ્રભાવી ઇન્દ્રિયો, યુદ્ધ માટે ઉત્સુક થયેલી, એટલું જ નહિ, બીજા ઉપર આઘાત કરવાવાળી હોવાથી, તે પ્રયત્નશીલ વિદ્વાનના મનને પણ વિષયો તરફ ખેંચી જાય છે. અંદર રહેલા રસને કાઢવા માટે વિદ્વાન પુરુષ પ્રયત્ન કરે છે પણ, ઇન્દ્રિયો તેના મનને વિષયો તરફ ખેંચી જાય છે.</h5>
<h5 style="text-align: justify;">મરણીયા બનતી ઇન્દ્રિયો :</h5>
<h5 style="text-align: justify;">ઈન્દ્રિયોને વિષયોથી આઘી કરી એટલે ઇન્દિયોને વિષય મળતા નથી. તેથી ઇન્દ્રિયો હતાશ &#8211; desperate થાય છે. હતાશ, મરણિયા ?desperate થયેલી ઇન્દ્રિયો પાછી ફરે છે અને મન ઉપર તીવ્ર આઘાત કરે છે. એકાદ બિલાડીને તમે ઓરડીમાં પૂરી દો અને તેને હેરાન કરો તો તે બિલાડી છંછેડાઈને તમારી ગળચી જ પકડે. આવું જ ઇન્દ્રિયોનું થાય છે.</h5>
<h5 style="text-align: justify;"><strong> </strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><strong> </strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;">એક સજ્જન હતા. તેણે ચાર છોકરાઓ હતા. છોકરાઓને કુસંગ ન લાગે તેની તે બહુ સંભાળ રાખતા હતા. રોગનો પ્રસાર આપોઆપ થાય છે, તેનો પ્રચાર કરવો પડતો નથી. ભગવાને જે શક્તિ રોગને આપી છે તે જ શક્તિ દુર્ગુણોને પણ આપી છે. સજ્જનના છોકરાઓને કુસંગ થયો અને તે બહાર ચોરી કરવા લાગ્યા. સજ્જનને ખૂબ દુઃખ થયું. જન્માંતરના સંસ્કાર લઈને માણસ જન્મે છે તેથી જ સારા અને સંસ્કારી ઘરનો માણસ પણ ક્યારેક ચોરી કરે છે. માણસને એક વખત ચોરી કરવાની આદત પડી ગઈ કે તે છૂટતી નથી, કારણ, એમણે ચોરી કરવામાં મઝા પડે છે.</h5>
<h5 style="text-align: justify;"><strong> </strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><strong> </strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;">છોકરાઓ ચોરી કરતા હતા તેથી બાપને લાગ્યું કે છોકરાઓ ભણે નહિ તો ચાલશે. (એનું કારણ ભણતરનો અને જીવનવિકાસનો આજે બહુ ઓછો સંબંધ રહ્યો છે.) પણ ચોરી કરતા બંધ થવા જોઈએ. તેથી બાપાએ છોકરાઓને ઘરમાંથી બહાર જવાની મનાઈ ફરમાવી દીધી. બાપને લાગ્યું કે હવે છોકરાઓ ચોરી કરતા બંધ થઇ જશે. પરંતુ, થોડા જ દહાડામાં બાપને ખબર પડી કે છોકરાઓ હવે ઘરમાંથી જ ચોરવા લાગ્યા છે.</h5>
<h5 style="text-align: justify;"><strong> </strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><strong> </strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;">આવી રીતે તમે ઈન્દ્રિયોને વિષય સાથેનો સંબંધ તોડશો એટલે કે ઇન્દ્રિયો માટે બારીબારણાં બંધ કરશો તો નિરાશ થયેલી ઇન્દ્રિયો પાછા ફરીને મન ઉપર જ હુમલો કરશે. પ્રયત્નશીલ વિદ્વાનની પણ આવી સ્થિતિ થાય છે. તે સંયમને માટે અને ઇન્દ્રિયનિગ્રહને માટે પ્રયત્ન કરે છે છતાં ઇન્દ્રિયો તેના મનને વિષયો તરફ ખેંચી લઇ જાય છે.</h5>
<h5 style="text-align: justify;"><strong> </strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><strong> </strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #008000;"><strong>મનુ મહારાજે મનુ સ્મૃતિમાં કહ્યું છે:</strong></span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><strong> </strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;">&#8216;બહેન, માતા કે દીકરી સાથે પણ એકાંતમાં બેસો નહિ. કારણ, શક્તિશાળી ઇન્દ્રિયો શાણા માણસને પણ ખેંચે છે.&#8217; મનુ મહારજની આ વાત સાંસ્કૃતિક છે. પરંતુ, ગીતામાં આ વાત આધ્યાત્મિક છે. બન્નેમાં જે એક સૂક્ષ્મ ફરક રહેલો છે તે ધ્યાનમાં લેવાની છે.</h5>
<h5 style="text-align: justify;"><strong> </strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><strong> </strong></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">ઇન્દ્રિયોનો વિશ્વાસ ન થાય :</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;">મનુ મહારાજ કહે છે કે (શાસ્ત્રો કહે છે કે) વિદ્વાનને પણ ઇન્દ્રિયો ખેંચી લઇ જશે. ગીતાકાર પણ આવાત માન્ય કરે છે કે, તમે ઈન્દ્રિયોને વિષયોથી આઘી રાખી શકો. પરંતુ, તમે ઈન્દ્રિયોને વિષયોથી આઘી કરશો તો, ઇન્દ્રિયો ઊલટી થઈને, તમારા મનને ખેંચીને લઇ જશે. એટલે તમારું બાહ્ય વર્તન નૈતિક રહેશે પણ તમારું માનસિક ચિંતન વિષયોનું ચાલશે.</h5>
<h5 style="text-align: justify;">મનુ મહારાજ, તમારી ઇન્દ્રિયોનું બાહ્ય વર્તન નૈતિક રહેશે, તે જ અમાન્ય કરે છે, કેમ કે, તેમને સાંસ્કૃતિક અને નૈતિક જીવન સમજાવવાનું છે. સાંસ્કૃતિક અને નૈતિક જીવનમાં ઇન્દ્રિયસમૂહ વિદ્વાનને પણ ખેંચશે એમ કહે છે, એટલે કે, વિદ્વાનની ઇન્દ્રિયોના વર્તન ઉપર પણ મનુ મહારાજ વિશ્વાસ રાખવા તૈયાર નથી. ગીતાકાર આધ્યાત્મિક જીવણ સમજાવે છે અને કહે છે કે વિદ્વાન માણસ કદાચ વિષયોથી ઈન્દ્રિયોને આઘી રાખી શકશે પણ તે ઇન્દ્રિયો મનને વળતો ફટકો મારશે તો શું?</h5>
<h5 style="text-align: justify;">તમે ઈન્દ્રિયોને વિષયોથી આઘા કરવાનો પ્રયત્ન કરશો તો પણ ઇન્દ્રિયો ચારે બાજુથી મન ઉપર આઘાત કરશે. તેના લીધે બુદ્ધિ વિષયોથી ભરાઈ જવાની અને જીવાત્મા દૂબળો રેહવાનો. આમાં મનનો એકલાનો જ દોષ થોડો છે?</h5>
<h5 style="text-align: justify;">પ્રયત્નશીલ એટલે શું? દંડ બેઠક કરે તે પ્રયત્નશીલ કહેવાય? ના, માણસ ખરેખર અંત:કરણથી પ્રયત્ન કરે પણ તે કોના ઉપર પ્રયત્ન કરે? ઇન્દ્રિયોથી વિષયોને આઘા રાખવાનો પ્રયત્ન કરવાનો છે તેમાં બે વાત છે. પહેલું, તમે હઠથી, બળ કરીને, જબરદસ્તીથી ઈન્દ્રિયોને વિષયોથી આઘી કરો અને બીજો રસ્તો છે, વિષયોને હલકા પાડો. વિષયો એટલા હલકા લાગવા જોઈએ કે વિષયો ઉપર ધૃણા, તિરસ્કાર નિર્માણ થાય અને વિષયો જોઈતાં જ નથી એમ લાગવા માંડે.</h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;">મન, બુદ્ધિ અને જીવાત્મા :</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;">આમાં પ્રયત્નશીલ માણસનો પ્રયત્ન ઇન્દ્રિયો અને વિષયો પૂરતો છે. તે કદાચ બહુ દોડશે તો મન ઉપર પ્રયત્ન કરશે. પરંતુ, મન એકલું જ થોડું દોષિત છે? મન ઉપર વિષયો, બુદ્ધિ અને જીવાત્માનો અહમ &#8211; આ ત્રણેય મળીને આઘાત કરે છે. મન વિષયોથી આઘું થવાં પ્રયત્ન કરે પણ બુદ્ધિ તેણે ટેકો ન આપે. એનું કારણ, બુદ્ધિ વિષયો સાથે ભળી પણ ગઈ હોય. તે વિષયપક્ષ સાથે મળી ગઈ હોય., ઈશપક્ષ સાથે નહિ. બુદ્ધિ વિષયો પાસે ઢીલી પડી જાય છે. પાછું, બુદ્ધિને પણ કોઈનો ટેકો જોઈએ એટલે બુદ્ધિ, જીવાત્માના અહમનો ટેકો લે છે પણ જીવાત્માનો અહમ્ બુદ્ધિ તરફ ઢળેલો હોય છે. આવી માનસિક સ્થિતિ છે.</h5>
<h5 style="text-align: justify;">બીજું, માણસની એવી સમજણ છે કે વિષયોને હલકા ઠરાવીશું તો તે ઇન્દ્રિયો, મન ઇત્યાદિથી છૂટા થઇ જશે; વાસ્તવમાં, આમાં ઇન્દ્રિયો, મન, બુદ્ધિ અને જીવાત્માનો અહમ્ &#8211; આ ચારેયનું કાવત્રું હોય છે. (જીવાત્મા એટલે અહમ મિશ્રિત ચૈતન્ય). એકલી ઇન્દ્રિયો કે એકલું મન કંઈ કરી શકતું નથી.</h5>
<h5 style="text-align: justify;">એક વેપારી પેઢી હતી. તેમાં ચાર ભાગીદાર હતા. તેમનો કાપડનો ધંધો હતો. ચારે ભાગીદારો વચ્ચે દોસ્તદારી સારી હતી. તેમની પેઢી પર દરરોજ એક ધોળી બિલાડી આવતી હતી. તેના ઉપર ચારે જણાની માયા બંધાઈ ગઈ. બિલાડીને તેઓ દૂધ પાતા. બિલાડી તેમણે ઉપયોગી પણ હતી, કારણ, કાપડના ગોડાઉનમાં ઉંદર પુષ્કળ હતા. ચારે જણાને બિલાડી પર પ્રેમ હતો &#8211; તેથી તેમણે પોતાની વચ્ચે બિલાડીના ચારે પગ વહેંચી લીધા. તેઓ દરરોજ બિલાડીના એક એક પગ રંગ-બેરંગી કપડાથી શણગારતા હતા. બિલાડી તેમના માટે કૌતુકનો વિષય બની ગઈ.</h5>
<h5 style="text-align: justify;">એક દિવસ બિલાડીના એક પગમાં વાગ્યું અને ઘા પડી ગયો. જેના ભાગમાં બિલાડીનો તે પગ હતો તેણે, તે પગ ઉપર રૂ-તેલનો પાટો બાંધ્યો. બન્યું એવું કે ગોડાઉનમાં એક દીવી સળગતી હતી, તેનાથી સંજોગવશાત બિલાડીનો પાટાવાળો પગ સળગ્યો. બિલાડીએ ગભરાઈને આખા ગોડાઉનમાં દોડાદોડી કરી મૂકી. કાપડની ગાંસડીઓ સળગી ઊઠી. બિલાડી થોડીઘણી દાઝી તો પણ બહાર નીકળી આવી. આગથી મોટું નુકશાન થયું. જ્યાં સુધી ભાગીદારીમાં ફાયદો હોય ત્યાંસુધી ભાગીદારી ટકે. નુકશાની આવી કે ભાગીદારો લડી પડે.</h5>
<h5 style="text-align: justify;">બાકીના ત્રણે ભાગીદારોએ નક્કી કર્યું કે જે પગ ઉપર પાટો બાંધેલો હતો તે પગથી આગ લાગી છે, માટે ચોથા ભાગીદાર ઉપર તેમણે ત્રણ લાખ રૂપિયાનો દાવો નોંધાવ્યો. કોર્ટમાં કેસ ચાલ્યો. વકીલોએ દલીલો કરીને સિદ્ધ કરી આપ્યું કે જે પગે પાટો બાંધેલો હતો તેનાથી આગ લાગી છે. તેથી, તે પગ જેના ભાગનો હતો તેણે નુકશાની ભરપાઈ કરી આપવી. પરંતુ, ન્યાયાધીશ બહુ હોશિયાર હતા. તેમણે કહ્યું કે આ કેસનો ફેંસલો હું આવતી કાલે કરીશ. બીજે દિવસે ચૂકાદો સાંભળવા ઘણા લોકો આવ્યા હતા. ન્યાયાધીશે કહ્યું: &#8216;આખી ઘટના ઉપર મેં પૂરો વિચાર કર્યો છે. બિલાડીના પગે પાટો બાંધેલો હતો. તે સળગ્યો, તેના લીધે બિલાડીએ દોડાદોડી કરી અને આખું ગોડાઉન સળગી ગયું આ વાત ખરી. પરંતુ, પ્રશ્ન એ છે કે, બિલાડીએ ક્યા પગથી દોડાદોડી કરી? જે પગ ઘવાયેલો હતો તેનાથી તે દોડી નથી-તે બાકીના ત્રણ પગથી દોડી છે. માટે જે ત્રણ પગથી બિલાડીએ દોડાદોડી કરી તે પગના માલિકો આ ત્રણ ભાગીદારો છે. તેથી તેમણે ચોથા ભાગીદારને નુકશાન ભરપાઈ કરી આપવું એવો હું હુકમ કરું છું.&#8217;</h5>
<h5 style="text-align: justify;">માણસો વિષયો તરફ ખેંચાઈ જાય છે તેમાં કેવળ ઇન્દ્રિયો કે મનને ગાળો ભાંડવાથી ન ચાલે. ઇન્દ્રિયો અને મન ભળી જઈને બુદ્ધિને બનાવે અને બુદ્ધિને જીવાત્માનો ટેકો મળે. તેથી જ ઇન્દ્રિયો વિષયો તરફ ખેંચાય. આમાં ચારેચાર દોષિત થાય છે. જીવાત્મા ટેકો ન આપે, બુદ્ધિ ના પાડે અને મન તૈયાર ન થાય તો ઇન્દ્રિયો કંઈ ન કરી શકે. ઇન્દ્રિયો ઢીલી જ થઇ જાય. મન, બુદ્ધિ અને જીવાત્માના ટેકાને લીધે ઇન્દ્રિયો દોડે છે.</h5>
<h5 style="text-align: justify;">સંન્યાસીઓને એક જ જગા પર ત્રણ દિવસથી વધારે રહેવાની શાસ્ત્રકારોએ ના પાડી છે તેનું કારણ આ જ છે. જે જગા સારી લાગી ત્યાં વધારે રહેવાથી તેની આસક્તિ લાગે, મન ત્યાં ચીટકી બેસે. સંન્યાસીને તો આસક્તિ ન જ લાગવી જોઈએ.</h5>
</div>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://desais.net/das/%e0%aa%9f%e0%ab%82%e0%aa%82%e0%aa%95%e0%ab%80%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%ab%8d%e0%aa%a4%e0%aa%be-%e0%aa%ac%e0%ab%8b%e0%aa%a7%e0%aa%95%e0%aa%a5%e0%aa%be%e0%aa%93-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87/2012021212456/%e0%aa%b6%e0%ab%81%e0%aa%82-%e0%aa%87%e0%aa%a8%e0%ab%8d%e0%aa%a6%e0%ab%8d%e0%aa%b0%e0%aa%bf%e0%aa%af%e0%ab%8b-%e0%aa%aa%e0%aa%b0-%e0%aa%b5%e0%aa%bf%e0%aa%b6%e0%ab%8d%e0%aa%b5%e0%aa%be%e0%aa%b8/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>6</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>રંગ રંગ જોડકણા &#8230; (ભાગ-૨) &#8230;</title>
		<link>http://desais.net/das/%e0%aa%b5%e0%ab%80%e0%aa%a3%e0%ab%87%e0%aa%b2%e0%aa%be-%e0%aa%ae%e0%ab%8b%e0%aa%a4%e0%ab%80/2012021112456/%e0%aa%b0%e0%aa%82%e0%aa%97-%e0%aa%b0%e0%aa%82%e0%aa%97-%e0%aa%9c%e0%ab%8b%e0%aa%a1%e0%aa%95%e0%aa%a3%e0%aa%be-%e0%aa%ad%e0%aa%be%e0%aa%97-%e0%ab%a8-2/</link>
		<comments>http://desais.net/das/%e0%aa%b5%e0%ab%80%e0%aa%a3%e0%ab%87%e0%aa%b2%e0%aa%be-%e0%aa%ae%e0%ab%8b%e0%aa%a4%e0%ab%80/2012021112456/%e0%aa%b0%e0%aa%82%e0%aa%97-%e0%aa%b0%e0%aa%82%e0%aa%97-%e0%aa%9c%e0%ab%8b%e0%aa%a1%e0%aa%95%e0%aa%a3%e0%aa%be-%e0%aa%ad%e0%aa%be%e0%aa%97-%e0%ab%a8-2/#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 11 Feb 2012 19:47:32 +0000</pubDate>
		<dc:creator>અશોકકુમાર- 'દાસ'</dc:creator>
				<category><![CDATA[પૂર્વી મલકાણ - મોદી]]></category>
		<category><![CDATA[બાળ વિભાગ -કલરવ]]></category>
		<category><![CDATA[વીણેલા મોતી]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://desais.net/das/?p=12609</guid>
		<description><![CDATA[રંગ રંગ જોડકણા &#8230; (ભાગ-૨) &#8230; મારી બાળપણની થોડી યાદોમાં આ જોડકણાઑનો પણ ઘણો ફાળો રહ્યો છે ઉનાળાના વેકેશનમાં બાબા અસંખ્ય જોડકણા અને બાળગીતો શીખવાડતા આજે બાબા તો નથી પણ...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<g:plusone size="tall" href="http://desais.net/das/%e0%aa%b5%e0%ab%80%e0%aa%a3%e0%ab%87%e0%aa%b2%e0%aa%be-%e0%aa%ae%e0%ab%8b%e0%aa%a4%e0%ab%80/2012021112456/%e0%aa%b0%e0%aa%82%e0%aa%97-%e0%aa%b0%e0%aa%82%e0%aa%97-%e0%aa%9c%e0%ab%8b%e0%aa%a1%e0%aa%95%e0%aa%a3%e0%aa%be-%e0%aa%ad%e0%aa%be%e0%aa%97-%e0%ab%a8-2/"></g:plusone><h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">રંગ રંગ જોડકણા &#8230; (ભાગ-૨) &#8230;</span></h5>
<p><span style="color: #ff0000;"><a href="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/jodakana1.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-12613" title="jodakana" src="http://desais.net/das/wp-content/uploads/2012/02/jodakana1.jpg" alt="" width="300" height="224" /></a><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #008000;">મારી બાળપણની થોડી યાદોમાં આ જોડકણાઑનો પણ ઘણો ફાળો રહ્યો છે ઉનાળાના વેકેશનમાં બાબા અસંખ્ય જોડકણા અને બાળગીતો શીખવાડતા આજે બાબા તો નથી પણ તેમની પાસેથી શીખેલા આ જોડકણા આજે હૂઁ મારા બાળકોને શીખવાડું છુ ત્યારે તેમની બોલીમાં ક્યાંક ને ક્યાંક મારૂ પણ બચપણ આવી ને સમાઈ જાય છે. આશા રાખું છુ કે આ જોડકણા આપને પણ ગમશે.આપણાં વાચક મિત્રોમાં ઘણા એવા વાંચક વડીલો પણ હશે જેમને પણ આ જોડકણા વાંચીને તેમનું  બચપણ યાદ આવી જાય તો અમારી સાથે તમારી યાદોને પણ ચોક્કસ વહેંચજો હોં&#8230; આપના પ્રતિભાવ બ્લોગપોસ્ટ પર આવી  અને કોમેન્ટ્સ બોક્ષમાં જરૂર </span><span style="color: #008000;">મૂકશો. જે કૃતિના લેખકને તેમજ અમોને  સદા પ્રેરકરૂપ બની રહેશે&#8230;  ભવિષ્યમાં પણ આવી અન્ય કૃતિઓ બાળવિભાગ માટે બ્લોગ પોસ્ટ પર લાવવા કોશિશ કરીશું &#8230;</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #000080;"><span style="color: #ff0000;">&#8216;દાદીમા ની પોટલી&#8217;</span> ના <span style="color: #800000;">બાળવિભાગ માટે આ પોસ્ટ મોકલવા બદલ અમો શ્રીમતિ પૂર્વિબેન મલકાણ મોદી &#8211; (યુ એસ એ)  ના અત્રે આભારી છીએ &#8230;</span></span></h5>
<p><span style="color: #000080;"><span style="color: #800000;"><br />
</span></span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">૧ ) ચાંદો સૂરજ રમતા&#8217;તા, રમતાં રમતાં કોડી જડી</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> કોડીનાં મેં ચીભડા લીધાં, ચીભડે મને બી દીધાં</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">બી બધાં મેં વાડમાં નાખ્યાં, વાડે મને વેલો આપ્યો</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> વેલો મેં ગાયને નીર્યો, ગાયે મને દૂધ આપ્યું</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">દૂધ મેં મોરને પાયું, મોરે મને પીંછું આપ્યું</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> પીંછું મેં બાદશાહને આપ્યું, બાદશાહે મને ઘોડો આપ્યો</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">ઘોડો મેં બાવળે બાંધ્યો, બાવળે મને શૂળ આપી</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> શૂળ મેં ટીંબે ખોસી, ટીંબે મને માટી આપી</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">માટી મેં કુંભારને આપી, કુંભારે મને ઘડો આપ્યો</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> ઘડો મેં કૂવાને આપ્યો, કૂવાએ મને પાણી આપ્યું</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">પાણી મેં છોડને પાયું, છોડે મને ફૂલ આપ્યું</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> ફૂલ મેં મહાદેવને ચડાવ્યું, મહાદેવે મને ભાઈ આપ્યો</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">ભાઈ મેં ભાભીને આપ્યો, ભાભીએ મને સિક્કો આપ્યો</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> સિક્કો મે ભાડભૂંજાને આપ્યો, ભાડભૂંજાએ મને ચણા આપ્યા</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">ચણા ચણા હું ખાઈ ગયો, ફોતરાં ફોતરાં ભેગા કર્યા</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> ફોતરાં મેં ઘાંચીને આપ્યાં, ઘાંચીએ મને તેલ આપ્યું</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">તેલ મેં માથામાં નાખ્યું, માથા એ મને વાળ આપ્યો</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> વાળ મેં નદીમાં નાખ્યો, નદીએ મને પાણી આપ્યું</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">પાણી મેં આંબે રેડ્યું, આંબાએ મને કેરી આપી</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> કેરી કેરી ખાઈ ગયો, ગોટલો &#8230;&#8230;.?&#8230;..</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> એ&#8230;&#8230;મેં &#8230;.વાવી દિધો બીજા આંબા ના છોડ માટે &#8230;&#8230;</span></h5>
<p><span style="color: #0000ff;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #339966;">૨ ) ભાઈના મામા આવે છે, પેંડા બરફી લાવે છે</span><br />
<span style="color: #339966;"> પેંડા બરફી મીઠાં, મામાના હેટ દીઠા ..</span></h5>
<p><span style="color: #339966;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">૩ ) લઈ લો પાટી, દફ્તર પોથી, આજે છે સોમવાર</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">ડબ્બો નાસ્તાનો ભુલશો મા, આજે છે મંગળવાર</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">દોડો દોડો ઘંટ વાગ્યો, આજે છે બુધવાર</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">ગુરુજનને જઇ વંદન કરજો, આજે ગુરુવાર</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">શુક્કરવારી ચણા ખાજો, આજે શુક્રવાર</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">જય બજરંગબલી ની બોલજો, આજે શનિવાર</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">રમતગમત ને હરવફારવા થાવ આજે તૈયાર</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">રાજા મજા ને સહેલનો દિવસ, આજે રવિવાર ..</span></h5>
<p><span style="color: #ff0000;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #000080;">૪ ) નદીમાં આવ્યાં પૂર, જશો ના દૂર દૂર</span><br />
<span style="color: #000080;"> ભરાયાં સઘળે પાણી, જશે તમને તાણી ..</span></h5>
<p><span style="color: #000080;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #993300;">૫ ) ભાઈ બહેનની જોડી, લીધી નાની હોડી</span><br />
<span style="color: #993300;"> હોડી ચાલી દરિયાપાર, મોતીડાં લાવ્યાં અપાર ..</span></h5>
<p><span style="color: #993300;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800080;">૬ ) ભાઈલો મારો ડાહ્યો, પાટલે બેસી નાહ્યો</span><br />
<span style="color: #800080;"> પાટલો ગયો ખસી, ભાઈ પડ્યો હસી ..</span></h5>
<p><span style="color: #800080;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">૭) માછલી રે માછલી, રંગબેરંગી માછલી</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> નાની નાની માછલી, મોટી મોટી માછલી</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">માછલી રે માછલી, નદીના પાણીમાં નાચતી</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> તળાવમાં ઝંપલાવતી, સાગરમાં એ મ્હાલતી</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">માછલી રે માછલી, જીવજંતુ ખાતી</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> મોતી પકાવતી, ઘણાંને બહુ ગમતી ..</span></h5>
<p><span style="color: #0000ff;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">૮ ) હાલાં વાલાં ને હલકી, આંગણે વાવો ને ગલકી</span><br />
<span style="color: #ff0000;"> ગલકીનાં ફૂલ છે રાતા, ભાઈના મામા છે માતા</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">માતા થઈને આવ્યાં, આંગલા ટોપી? રે લાવ્યા</span><br />
<span style="color: #ff0000;"> ટોપીમાં છે નવી ભાત, ભાઈલો રમે દી&#8217;ને રાત ..</span></h5>
<p><span style="color: #ff0000;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #339966;">૯ ) એકડે એક, પાપડ શેક</span><br />
<span style="color: #339966;"> પાપડ કાચો, દાખલો સાચો</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #339966;">બગડે બે, રામનામ લે</span><br />
<span style="color: #339966;"> રામનામ કેવું, સુખ આપે તેવું</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #339966;">ત્રગડે ત્રણ, રોટલી વણ</span><br />
<span style="color: #339966;"> વાટકા ગણ, ઝટપટ ભણ</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #339966;">ચોગડે ચાર, કરજો વિચાર</span><br />
<span style="color: #339966;"> કોઠીએ જાર, હિંમત ન હાર</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #339966;">પાંચડે પાંચ, ચકલીની ચાંચ</span><br />
<span style="color: #339966;"> ચકલી ઊડી, હોડી ડૂબી</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #339966;">છગડે છ, ગણવામાં ઢ</span><br />
<span style="color: #339966;"> ઢ એટલે ઢગલો, ધોળો ધબ બગલો</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #339966;">સાતડે સાત, સાચી કરો વાત</span><br />
<span style="color: #339966;"> વાતે થાય વડા, ઘીના ભરાય ઘડા</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #339966;">આઠડે આઠ, વાંચજો પાઠ</span><br />
<span style="color: #339966;"> પાઠ છે સહેલા, ઊઠજો વહેલા વહેલા</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #339966;">નવડે નવ, માટલીમાં જવ</span><br />
<span style="color: #339966;"> જવ ગયા પડી, ડોસી ખૂબ રડી</span></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #339966;">એકડે મીંડે દસ, હવે થયું બસ</span><br />
<span style="color: #339966;"> મીલી મોડી જાગી,&#8221;બસ&#8221; ગઈ ભાગી ..</span></h5>
<p><span style="color: #339966;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800080;">૧૦ ) રાત જતી ને સુવાસ લઈને, આવે નવું પ્રભાત</span><br />
<span style="color: #800080;"> વાતાવરણને મહેંકાવી દે, એનું નામ તો પારિજાત ! ..</span></h5>
<p><span style="color: #800080;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff6600;">૧૧ ) તડકો તાતો ચોમેર તપતો, જામે ખરો ઉનાળો</span><br />
<span style="color: #ff6600;"> વનવગડે પીળો પચરક હોય ત્યાં, ઝૂમે છે ગરમાળો ..</span></h5>
<p><span style="color: #ff6600;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;">૧૨) વનવગડે ઊગી નીકળે, આછા જાંબલી રંગે</span><br />
<span style="color: #800000;"> એના ફૂલની માળા સોહે, હનુમાંજીના કંઠે આકડો સોહે ..</span></h5>
<p><span style="color: #800000;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">૧૩ )ધોમધખંતો તડકો તાતો, પાંદડી પર ઝીલી</span><br />
<span style="color: #ff0000;"> ગુલમહોર ઘર પાસે ઊભો, કેવો રહેતો ખીલી ..</span></h5>
<p><span style="color: #ff0000;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #000080;">૧૪ ) જાત જાત ને ભાતભાતના રંગે સોહે ગુલાબ,</span><br />
<span style="color: #000080;"> સુગંધ એની સૌને ગમતી, કેવો એનો રૂવાબ રાજા જેવો ..</span></h5>
<p><span style="color: #000080;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;">૧૫ )ધોમધખંતા ઉનાળામાં, કેસૂડો કામણગારો</span><br />
<span style="color: #800000;"> લાલ લાલ ચટ્ટક ખીલે તે, જાણે રંગ બેરંગી ફૂવારો ..</span></h5>
<p><span style="color: #800000;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #0000ff;">૧૬ )મોટો મોટો ગલગોટો, પીળો ને વળી મોહક</span><br />
<span style="color: #0000ff;"> કોઈ જડે ના ઇનો જોટો, બાગની રોનક કેવી વધારતો ..</span></h5>
<p><span style="color: #0000ff;"><br />
</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;">સૌજન્ય: પૂર્વી મલકાણ -મોદી (યુ એસ એ)</span></h5>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong><span style="color: #ff0000;">નોંધ : ઘણા પાઠક મિત્રોની માંગણી અને લાગણી ની નોંધ લઇ  &#8217;રંગ રંગ જોડકણા &#8216; ભાગ &#8211; ૧  ની લીંક આ સાથે નીચે દર્શાવેલ છે, જેના પર ક્લિક કરવાથી ભાગ -૧ પણ માણી  તમારા પ્રતિભાવ જરૂરથી કોમેન્ટ્સ બોક્ષમાં મૂકી આભારી કરશો &#8230;  આભાર !</span></strong></p>
<p><strong>બ્લોગ પોસ્ટ લીંક :</strong></p>
<h1><a rel="bookmark" href="http://desais.net/das/%e0%aa%b5%e0%ab%80%e0%aa%a3%e0%ab%87%e0%aa%b2%e0%aa%be-%e0%aa%ae%e0%ab%8b%e0%aa%a4%e0%ab%80/2012012112456/%e0%aa%b0%e0%aa%82%e0%aa%97-%e0%aa%b0%e0%aa%82%e0%aa%97-%e0%aa%9c%e0%ab%8b%e0%aa%a1%e0%aa%95%e0%aa%a3%e0%aa%be-%e0%aa%ad%e0%aa%be%e0%aa%97-%e0%ab%a7/">રંગ રંગ જોડકણા…(ભાગ -૧)</a></h1>
<p><strong><span style="color: #ff0000;"><br />
</span></strong></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://desais.net/das/%e0%aa%b5%e0%ab%80%e0%aa%a3%e0%ab%87%e0%aa%b2%e0%aa%be-%e0%aa%ae%e0%ab%8b%e0%aa%a4%e0%ab%80/2012021112456/%e0%aa%b0%e0%aa%82%e0%aa%97-%e0%aa%b0%e0%aa%82%e0%aa%97-%e0%aa%9c%e0%ab%8b%e0%aa%a1%e0%aa%95%e0%aa%a3%e0%aa%be-%e0%aa%ad%e0%aa%be%e0%aa%97-%e0%ab%a8-2/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>5</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>

